Gazdasági fórum a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában

Dr. Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének köszöntőjét követően prof. dr. Kovács Árpád osztotta meg gondolatait az Iparkamara márciusban szervezett Gazdasági Fórumán. A Költségvetési Tanács elnöke előadásában tényszámokkal, grafikonokkal alátámasztva, összefüggésében elemezte a világgazdaság, az Európai Unió és hazánk Covid-válság utáni és jelenlegi gazdasági helyzetét, a közeljövő kilátásait. Ezt követően Kovács-Toperczer Kata, az Európai Bizottság magyarországi képviselője szólt Európa gazdasági újjáépítéséről.

Dr. Markovszky György köszöntőjében rámutatott: különleges napokat, helyzeteket élünk most meg. Ukrajnában, a szomszédunkban háború zajlik, menekültek tízezrei érkeznek nap mint nap hazánkba, ami a nemzetek közötti együttműködésben is egy új fejezetett nyit. A gazdasági kockázatok felerősödtek, Magyarországot nem csak a földrajzi kitettség, de az orosz kőolaj- és gázimporttól való függőség is jellemzi.
- A kérdés az, hogyan tudunk mindebből úgy kilábalni, hogy minél kevesebb kárt szenvedjünk el. Azt sem szabad elfelednünk, hogy minden válsághelyzet egyúttal egy új lehetőség is. Fel kell ismernünk, fel kell mérnünk a lehetőségeket, kiutat kell találnunk a csapdahelyzetekből, döntéseket kell hoznunk úgy, hogy a végén jól jöjjünk ki az egészből. Az is nyilvánvaló, hogy át kell alakítanunk az energiamixünket, ami nem csak kormányzati feladat, nekünk, vállalatvezetőknek is lépéseket kell tennünk ebbe az irányba - fogalmazta meg a teendőket az elnök, majd rámutatott az egyre inkább felértékelődő válságmenedzsment szerepére is. Példaként említette a digitális alkalmazkodást, mely évek helyett - a járvány hatására - három hónap alatt lezajlott hazánkban. Hangsúlyozta, most is kényszer alatt kell cselekednünk, tudnunk kell alkalmazkodni úgy, hogy az adott helyzetből pozitívan jöjjünk ki.
A házigazda a 2023-as Veszprém Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat kapcsán is sürgette az összefogást, mely a sikerhez elengedhetetlen.
- Ahhoz, hogy vonzóvá tegyük magunkat azok számára, akik akár ezer kilométerekről érkeznek majd ide hozzánk, össze kell fognunk a balatoni, a környező városok és a saját magunk idegenforgalmi attrakcióit, és egy egységes kínálattá kell formálnunk azt - mondta Dr. Markovszky György.
"Gazdasági és költségvetési stabilitás, fenntarthatóság a fejlődés kulcsa" - e gondolat jegyében indította előadását prof. dr. Kovács Árpád. Mindezekre hatással van a Covid-járvány, és immáron a háború is. A Covid épp, hogy lecseng, ráfut egy újabb válsághullám.
- A világ átalakulóban van. Országokat meghaladó méretű gazdasági organizációk léteznek, melyek territoriális hatalommal rendelkeznek. Az emberiség globális történetének új felvonása van készülőben, és legtöbbünk hajlik arra, hogy mindezeket leegyszerűsítve lássuk, és egyértelmű, világos válaszokat kapjunk. Ugyanakkor egyre rövidebb idő alatt kell, egyre bonyolultabb helyzeteket értékelnünk, és ezek alapján döntenünk. Az időfaktor gyakran zavarba hoz minket, mert egyre inkább képtelenek vagyunk értelmezni olyan alapfogalmakat, mint objektivitás, racionalitás. Irracionális dolgok tudnak egyik napról a másikra teljesen racionálissá válni. Érzelmi megnyilvánulásokból politikai, már racionalitásként megjelenő döntések születnek - osztotta meg bevezető gondolatait a Költségvetési Tanács elnöke.

Pillanatkép a háború előtti időszakról
Az Oroszországba irányuló export súlya és az exporton belül a hozzáadott érték súlya a GDP-hez viszonyítva nem meghatározó egyik kelet-közép-európai országban sem. Oroszország alig kerül be a tíz legfontosabb exportpartner közé ebben a térségben. Az export amellett, hogy hullámzó volt, voltak jobb és gyengébb, embargós évek, a legdinamikusabban 1999 és 2008 között növekedett. A KSH adatai alapján 2021 első tizenegy hónapjában a teljes kivitelünk kevesebb, mint 4%-a talált vevőre Ukrajnában vagy Oroszországban. Ezen belül az ukrán kitettségünk volt nagyobb, mintegy 2,2%.
- Persze mindez ennél sokkal bonyolultabb, mert bizonyos szektorokban rendkívül erős hatása lehet. Ilyen a pénzügyi világ, a mezőgazdaság, a kőolajtermékek, a gáz. A 2%-ot mutató statisztika el tudja takarni a kockázati tényezőket. A kitettségünk Ukrajna irányába azért is nagyobb, mert egyrészt közelebb van, másrészt erős kis- és középvállalati szintű kapcsolatok jellemzik a két ország együttműködését. Sok magyar befektetés van Kárpátalján, de a távolabbi területeken is.
- A szomszédunkban dúló háború tehát önmagában sem jelentéktelen a 2022. évi hazai gazdasági teljesítményre nézve, de veszélyezteti távol-keleti - kínai és dél-koreai - exportunkat is, ami további 2%-a az összkivitelünknek.
A magyar gazdaságra erős hatással lehet továbbá az Unió Oroszországot sújtó szankciós politikája is. Ha a keleti irányú energia-behozatal bizonytalanná, netán lehetetlenné válik, annak kiváltása rendkívüli költségeket jelent hazánk számára. A kitettség országról országra haladva más és más. Az európai országcsoport az energiafüggőség tekintetében sír-nevet alapon van együtt Oroszország exportjával mind gazdasági, mind pedig pénzügyi szempontból. A hazánkat érintő paksi atomenergia-beruházás sem csak orosz technológiát takar, nagymértékben érint német, francia, sőt még japán és amerikai beszállítókat is. Hazánk legmeghatározóbb gazdasági partnere egyértelműen az Európai Unió. Ez történelmi örökség, és egyúttal ez a történelmi jövő is. Egy minimum ezeréves összetartozásról beszélünk.
- A Covid-válság előidézte külkereskedelmi forgalom zuhanását 2021-ben javulás követte - az exportban jobban, mint az importban -, így nem rossz pozíciókkal futottunk bele a február végi, március elejei eseményekbe. Az első két hónap a várnál is jobb eredményeket hozott, ami a gazdasági teljesítmény mellett nagymértékben az adófegyelemből adódott. Így nem egy lyukas hajóval vághattunk neki a következő válsághullámnak.

Súlypontváltozás zajlik a világban
- Míg 2009-ben az Egyesül Államok által vezetett G7 országok 29 ezer milliárd dolláros teljesítménye állt szemben az E7 országok - Kína, India, Brazília, Oroszország, Indonézia, Mexikó, Törökország - 21 ezer milliárd dolláros eredményével, mára a verseny kiegyenlítődött. 2022-ben mindkét fél 36 ezer milliárd dolláron áll. A próféciák szerint a sorrend nem csak megfordul, de 2050-re az E7-ek teljesítménye - ha Kína tartani tudja az ütemet - 140 ezer milliárd dollárra fog nőni, míg a G7-ek ennek csupán a felét fogják elérni.
- Olyan mellékkörülmény is gyorsítja ezt a folyamatot, mint például az, hogy az E7 országoknak ma már nem szükséges az Európai Unióba működőtőke-befektetéseket eszközölni, mindezt a saját térségükben is megtehetik.
- Az orosz-ukrán háború és a szankciók következményei érdemben nem befolyásolják a trendet, de gyorsítják Európa leértékelődését, beleértve az orosz gazdasági részesedés mérséklődését is. A világexport 80 százalékát ma mintegy 600 multinacionális vállalat adja, ők dominálják a piacokat, a versenyt, a gazdaságpolitikai és a kereskedelmi szabályokat. Hatással vannak a ma még meglévő nemzetállamok gazdaságpolitikájára, sőt társadalmi felfogására is, mert ez egy vaskos üzlet, ahogy például a gyűlölet is az. Abból is lehet pénzt csinálni.
- A világnak, ahhoz, hogy elviselhető maradhasson, mindenekelőtt a háborúmentességre, helyi és globális szinten is felelős gazdaságpolitikára, szigorú fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi szabályokat és az emberhez méltó munkakörülményeket szem előtt tartó kritikus infrastruktúra- és gazdaságfejlesztésre, valamint méltányos szempontokat érvényesítő nemzetközi gazdasági szerződésekre és kereskedelemi megállapodásokra kellene törekednie. Sajnos mégsem ebbe az irányba mozdulnak a dolgok. Egyre kisebb társadalmi csoportok képesek egyre nagyobbakat lebénítani a különféle civilmozgalmak mögé bújva. A világ tehát egyre sérülékenyebb.
Térségünk 2022-ben - az energia- és ellátásbiztonsági problémák mellett is - kedvező helyzetben van, hazánk és a V4 országok teljesítménye is meghaladta az uniós átlagot. Az Egyesült Államok és Európa középtávú pozíciói gyengülni fognak, az utóbbié a világ összteljesítményéhez képest 14-15%-ra csökken. Nagy valószínűséggel a háború ezt még lejjebb fogja szorítani. A szankciós politika Európát fogja a legjobban megviselni, míg az ázsiai országok boldog nyertesei lesznek ezeknek a folyamatoknak.
Az Észak-Amerikai országokat leszámítva, a gazdasági érdekek tekintetében gyakorlatilag az egész világ Kína befolyása alá kerül. Európában is alig akad már olyan ország, ahol ez ne így lenne.

Nem jó, ha Németország gyengélkedik
- A V4 régió gazdasága erősen függ a német gazdaságtól és kapcsolatrendszertől. Németország gazdaságilag meghatározó hatalom Európában, így senkinek sem jó, ha gyengélkedik. Nem öröm a járványfásultság miatt, elsősorban az ellátási láncoknál növekvő szállítási időtartam, ahogy az abból fakadó keresleti és inflációs hatás sem. Mindezt megtetézi az orosz-ukrán konfliktus hatásmechanizmusa.
A német export, valamint a külföldről érkező tőkebefektetése GDP-hez viszonyított aránya a V4-ek valamennyi országában meghatározó. A járműgyártás Németországban erőteljes csökkenést mutatott, ami hatással van a beszállítókra is. Az iparág nagyjából hatszáz cége a külföldi bevételek közel ötven százalékát a németekhez irányuló exportból könyvelheti el.
- A chiphiány, illetve ebből adódóan a szállítási láncok elképesztő hosszúsága, a költség-optimalizációs törekvések a Covid-járvány alatt rámutattak, hogy a just-in-time beszállítások világának ebben a formájában vége van.
- Sohasem gondoltuk volna, hogy kétszer is beleléphetünk ugyanabba a folyóba: újra éveket kell várnunk egy-egy kurrensebb márkájú autóra. Ráadásul beláthatatlan, hogy mindennek hol lesz a vége, mit hoz a háború, hová futnak ki az energiaellátási gondok.

Honnan hova tartunk?
- Az ipari termelés visszapattanása rámutat a 2008-as és a 2020-as válság, illetve a válságkezelés különbségeire. A pénzügyi válság idején viszonylag kisebb volt a visszaesés, mint a Covid időszakában, de a visszakapaszkodás nagyon lassú. Hazánk Európa leggyorsabb covid-helyreállást mutató gazdaságai közé tartozik, de a háború hozta, növekvő kockázatok valószínűleg át fogják rendezni a folyamatokat. A magyar GDP jól látható módon évről évre szépen emelkedik, majd a 2019-2020-as visszaesés után 2021-ben fantasztikus eredményeket értünk el az előző időszakhoz képest. Az összességében 3%-os gazdasági növekedés adja a biztatást arra, hogy a különféle társadalmi, beruházási programokba belevághassunk.
- 2022 a növekvő teljesítési kockázatok jegyében fog eltelni. Lefelé mutató kockázatok a gazdasági teljesítmény vonatkozásában, és emellé fölfelé mutató inflációs kockázatok várhatóak. Ez utóbbinak sajnos 80-90%-a nem magyar eredetű, számos olyan ország van, ahol a hazainál jóval magasabb az infláció. A kormányzat, reagálva a helyzetre, egy ezer milliárd forint körüli korrekciót hajtott végre a költségvetésen. Elhalasztottunk olyan beruházásokat, amelyek túlfűtötték volna az építőipari keresletet.
Az elszabadult inflációt országonként eltérő technikával igyekeznek kordában tartani: az adóhányad, vagy adómérték csökkentésével, vagy épp az árak befagyasztásával. A kormányzat az utóbbit választotta, és úgy tűnik, működik.
A GDP-arányos államadósság terén is új trend van kibontakozóban. Az országok jelentős része nem tudja kordában tartani az államadósságot. Az eddigi lefelé mutató trend megfordult, újra megindult az eladósodás.
- Megjelent egy új elmélet, mely szerint nem az az érdekes, hogy egy ország mennyire van eladósodva, mert legfeljebb majd az unokái, dédunokái fizetik vissza a kölcsönöket. Nem baj, ha felrúgjuk a szolidaritást a gyermekeinkkel, a lényeg, hogy a mindenkori törlesztést - ami legalább a kamatterheket és az adósságszolgálattal járó költségeket fedezni - ki tudjuk gazdálkodni. Tőketörlesztésről mindaddig szó sem eshet tehát, amíg a költségvetések hiánnyal számolnak, és bizony ezek mértéke is sokat számít. Egy százalékpontnyi változás 200-300 milliárd forintnyi mozgástér-változást jelent a magyar költségvetésben. Ennyivel több vagy épp kevesebb juthat egy-egy területre. A kormánynak tehát folyamatosan mérlegelnie kell. A jó kormány az, amelyik megtalálja az egyensúlyt a jelen igényei és a jövő szükségletei között. Egy optimális arányra törekszik, nem eszi meg a jövőt.
Az államadósság maastrichti kritériumai alól mentesülést kaptak az államok. Valószínűsíthető, hogy a háború minden országban tovább növeli az eladósodást, szigorúbb szabályok nem várhatóak, annak ellenére, hogy van, ahol már 200%-nál tartanak. Az úgynevezett PIGS-országokban - Portugália, Itália, Görögország és Spanyolország - a legrosszabb a helyzet.
- Az eladósodási folyamatok tehát dedikáltan velünk fognak élni. Voltak törekvések - nálunk is -, a gyorsabb mértékű leépítésre, de ezeket az elképzeléseket a háború negligálja.
- Az államháztartás adóbevételei folyamatosan nőttek, ugyanakkor az adócentralizációs ráta hullámzott az elmúlt tizenkét évben. Optimizmusra ad okot, hogy 2021-től alacsonyabb szinten normalizálódott, ami azt tükrözi, hogy a centralizáció egyre kisebb.
- Ami kedvező: bár 2020-ban 4,7%-5%-kal esett vissza a gazdasági teljesítmény, ugyanakkor az adóbevételek - csökkenő kulcsok mellett - meghaladták a korábbi év mértékét. Egy hallatlanul nagymértékű, több ezer milliárd forinttal kifejezhető adófegyelem-javulás van Magyarországon. Ezt részben technikai megoldások tették lehetővé: pénztárgép-bekötések - amin most már a beruházási ráta sincs rajta -, az EKR-rendszer, valamint az online számlarendszer. Ma ezen a téren előbbre tartunk az osztrákoknál, kisebb a szürkegazdaságunk. 24-25%-ról indultunk, és ma 13% környékén állunk. Ez sok plusz pénzt hoz a költségvetésnek.
A GDP-adatokból jól látható - főleg a feldolgozóipar egyes területeit látva -, hogy a magyar gazdaság a megpróbáltatások ellenére tényleg nagyszerűen indult újra a Covid-válságot követően. Meglódult a nettó export és a fogyasztás is, a vállalati és a lakossági hitelek pedig az európai övezet átlagának megfelelően alakultak.
Az állam gazdasági funkció megerősödtek. 2010 környékén még csupán 10% körüli volt a gazdasági célokra fordított költségvetési közvetlen támogatás. Ma ez 24%-nál tart. Ez azt jelenti, hogy egy kisteljesítményű motorra egy óriási turbó van föltéve. Ha ennek a mértékét csökkenteni tudjuk, az itt felszabaduló erőforrásokat más területeken használhatjuk: a lakosság életszínvonalának emelésére, bérre, fejlesztésre, beruházásra.

Összességében hatékonyan használtuk fel az uniós forrásokat
Az Európai Unióból 2004 óta érkező források hullámzóak voltak, míg a GDP-arányos befizetéseink fokozatosan nőttek. 2022-ben a támogatások együttes összege elérheti a 2850 milliárd forintot, a befizetésünkkel csökkentett összeg pedig a 2280 milliárd forintot. A költségvetésben megjelenő uniós támogatások nagy része a kohéziós politikai operatív programokhoz kapcsolódik. Ezek mellett a 2020-as években évi 150-210 milliárd forint szolgálja a közvetlen vidékfejlesztési és halászati programokat. A kohéziós programok kiadásai között jelentős arányt képvisel mind a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklushoz tartozó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), mind a 2021-2027-es ciklusban futó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz). A költségvetésen kívüli uniós támogatások stabil mértéket mutatnak, ezek döntő hányada közvetlenül a termelőkhöz jut.
- Ha ezek a pénzek beérkeznek, akkor minden rendben lesz a költségvetéssel, ha nem, akkor ezeket ki kell pótolnunk a pénzpiacról felvett hitelekkel.
Az egyes régióink fejlődését tekintve jól látható a szerény közeledés az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjéhez. Budapest az uniós átlag fölött, jól teljesített, picivel maradt csak le Pozsony mögött, Bécs viszont sokat veszített pozíciójából. Idehaza a nyugat-, illetve a közép-magyarországi régió viszi a prímet.
- Elgondolkodtató viszont, hogy lehagytak minket a kelet-szlovákiai és az erdélyi területek is. Ez elsősorban a politikai célkitűzésekkel indokolható. A hangsúly főleg a határterületek fejlesztésén van, mert ott egyrészt van vonzás, másrészt élénk a gazdasági verseny. Ha tovább szeretnénk növekedni, tennivaló akad bőven, ahogyan ezt például a diplomások száma is mutatja. E tekintetben szépen fejlődött Fejér megye, nem meglepő módon tovább erősödött Budapest, de sajnos számos olyan területe van még az országnak, ahol nem szívderítőek az adatok. Itt is vannak tehát feladatok.
- Büszkék lehetünk viszont a munkaügyi helyzetünkre, az itt elért jelentős eredmények a gazdasági teljesítményünkben is megmutatkoznak.
- A 2010-től tartó fejlődés egy konzervatív gazdaságpolitika eredménye, ami a Covid-járvány alatt természetesen nem volt fenntartható, a támogatáspolitikánkkal egy másik pályán kellett haladnunk. Jól látszik, hogy igenis szükség volt juttatásokra, a járvány kezelésére. Ahogy én látom, az általam ismert összes pénzügyi mutató tükrében, úgy vélem, sikeresek voltak a kormányzati intézkedések. Az újraindulás lehetőséget teremtett a programok folytatására. A fundamentumok szilárdsága, a stabilitás, az ország pénzügyeinek, kapcsolatrendszerének megítélése pozitív, és a nehéz helyzet ellenére, még ha veszteségekkel, felfelé mutató inflációs és lefelé mutató gazdasági teljesítménykockázatokkal is, de átvészelhető lesz ez a nehéz időszak.
A fórum második előadását Kovács-Toperczer Katalin, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezető gazdasági szakértője tartotta, aki előadásában bemutatta az Európai Unió gazdasági újjáépítésről szóló törekvéseit, valamint a közösség aktuális kihívásokra adandó válaszait, lehetőségeit, különös tekintettel a koronavírus okozta válság kezelésére, az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos szankciók gazdasági következményeire, valamint az úgynevezett Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre.

Cseh Teréz