Berhida a nehézségek ellenére fejlődik, gyarapodik
Pillanatkép kisvárosi nézőpontból

"Az emberi szervezet sokáig bírja a terhelést, ám, ha túlerőltetik, egyszer csak összeomlik. Valahogy így van ez az önkormányzatoknál is. Az elmúlt öt évben más sem történik, csak válságkezelés. Évek óta következetes forráskivonás zajlik, valamilyen indokkal évről évre kevesebb marad a helyi büdzsében. Ugyanakkor a kötelező feladatokat akár saját bevételből is, de el kell látnunk. Az már régen nem igaz, hogy ha iparűzési adója van egy településnek, akkor azt fejlesztésre tudja fordítani, mert ma azt az óvodába, az egészségügyi ellátásba forgatjuk, hogy az működőképes maradjon" - kezdi értékelő beszélgetésünket Pergő Margit, Berhida város polgármestere.

- Említene néhány példát, hogy mi mindent kell egy kisvárosnak finanszíroznia?
- Például az egészségügyet, holott ez teljes egészében állami feladat. Köztudott, hogy orvoshiány van. Berhida háziorvosi körzetei saját önkormányzati praxissal működnek. Ebből adódóan a mi dolgunk a rendelő működőképességének biztosítása: informatikai infrastruktúra kialakítása, üzemeltetése, rezsi, védőnő és egyebek. Hosszú ideje helyettes orvosaink vannak. Az OEP másfél év után azonban nem járul hozzá a helyettesítési díjhoz. Így, ha azt szeretnénk, hogy az orvos maradjon, nekünk kell kipótolnunk, és továbbra is fizetnünk a helyettesítés díját.
- Nem sok reményt fűzök ahhoz sem, ha központi kézbe kerül majd a teljes háziorvosi szolgálat. Vajon jut majd elegendő orvos mindenhová? Mert az itt élőknek nem az kell, hogy majd időnként beugrik valaki, aztán a jövő héten már más jön, utána pedig ismét egy új doktorra számíthatunk. Ez egy bizalmi kérdés, és én úgy látom, hogy itt helyben többet tudunk tenni azért, hogy ezt megoldjuk. Például azzal, hogy szolgálati lakást biztosítunk. Éppen így lett a közelmúltban fogorvosunk is.

- De idesorolhatnám a kistérségi orvosi ügyelet finanszírozását is, ami Berhidának egy millió forintjába került havonta, pedig ez is állami feladat kellene, hogy legyen, ahogy a laborellátás is. Ez utóbbiért szintén fizet az önkormányzat, hogy a berhidaiaknak egy vérvételért, egy vizeletvizsgálatért ne kelljen Várpalotára mennie.
- Más területeken is van fizetendőnk bőven. Két korszerű, teljes kapacitással működő konyhánk van, ami persze lehetőség is számunkra, hiszen innen biztosítjuk az óvodásaink, az iskolásaink és a szociális ellátás keretében az időseink étkeztetését. Magunknak kell kigazdálkodnunk a folyamatosan emelkedő élelmiszer-alapanyagárak emelkedését. Megoldjuk.
- Ugyanebbe a kategóriába sorolható a hatósági tüzifa-támogatás is. 6000 fős település lévén, az itt élőknek nem jár kedvezményes vásárlási lehetőség. Az önkormányzat különít el erre egy keretet, amiből eddig évente 70-80 családot tudtunk támogatni. Most - mivel az árak megháromszorozódtak - jóval kevesebb otthont tudunk majd segíteni.
- Az energiaválság tovább súlyosbíthatja a helyzetet. Milyen takarékossági intézkedéseket tudtak tenni?
- Már jóval korábban szorgalmaztam egy kistérségi együttműködést, hogy kérjünk fel egy energetikust, aki átvizsgálja az intézményeket energiahatékonysági szempontból. Az összefogás elmaradt, de mi átnézettünk mindent. Sok intézményünk van, 70 fogyasztási ponttal rendelkezünk, ezért érdekünk volt, hogy feltárjuk a hiányosságokat, és ésszerűsítsünk ott, ahol lehet.
- Sok apróság is segít. Például átszerveztük, heti két napra koncentrálva a gyermekek védőnői vizsgálatait, így a többi napon kevésbé kell fűtenünk. Spórolunk a konyháinkban is. A tetőn lévő napelemekről kiderült, hogy többletet termelnek. Azzal, hogy a gáz helyett, amit csak lehet, elektromos formában használunk, optimalizáljuk az energiafogyasztásunkat.

- Érezhető a hatása a korábbi években megvalósult energetikai beruházásoknak is?
- Jelentős a különbség a már energetikai felújításon - nyílászárócserén, homlokzati hőszigetelésen - átesett, valamint a tetőn napelemekkel ellátott épületeink és a még ezekre várók között. Nyolc olyan problémás intézményünk van, amelyek palatetősek, szerkezetük nem bírja el a napelemeket. Valójában már cserére szorulnának, de egy tartószerkezet is megoldás lehetne, amire a napelemek rákerülhetnének.
- Amit lehetett - pályázatokból, vagy önerőből - már megtettük. A közfoglalkoztatottaknak szerveztünk egy tízhónapos épület-szigetelő tanfolyamot, majd őket bíztuk meg a családi ház méretű intézményeink hőszigetelésével.
- Most készül egy bölcsődénk, ami már eleve nulla energiafelhasználású lesz napelemmel, hőszivattyúval. Sok intézményünkben napelemekkel táplált légkondicionálóval hűtünk-fűtünk, illetve optimalizáljuk az energiát. Még több ilyen beruházás kellene, és ebben szükség lenne az önkormányzatok támogatására, mert önerőből ezek csak lassan, hosszú évek alatt érhetők el.
- Pályázni sajnos csak arra tudunk, amire kiírás van, ráadásul, amire végre be tudtuk volna adni az igényeinket, azokat ideiglenesen felfüggesztették. Pedig bőven volna még mit megoldanunk, és ehhez kész, építési engedélyekkel rendelkező terveink vannak.
- Megújulásra vár az 58 éves óvodánk, és a művelődési házunk is. Amit tudtunk, önerőből megoldottunk. Rendbe tettük például - a környék legnagyobb befogadóképességű - 400 fős színháztermünket és környékét, igaz ebben egy-két kisebb pályázat is segítségünkre volt.

- A nehézségek ellenére Berhida gyarapodik, új házak épülnek. Mit lehet ezekről tudni?
- Az elmúlt két év alatt 46 telket adtunk el, és még ugyanennyire már most van jelentkező. Összesen 110 építési telek vár gazdára a Peremarton-Berhida között kialakított új utcánkban. Persze ezekhez oda kellett vinni a vizet, a csatornát, az áramot. Ahogy elkelnek a telkek, a befolyó pénzt visszaforgatjuk, és újabb telkeket közművesítünk. Egy-egy ilyen építési terület 2-2,5 millió forint körül már elérhető. Nem célunk a nyereség. Azt szeretnénk, ha a település fiatalodna, a lélekszáma stabilizálódna, vagy akár picit növekedne. Fiatalokat várunk ide, számukra ideális ez a rész, hiszen az utca végén ott a bölcsőde, az óvoda, az iskola. Szerencsére nagy az érdeklődés. A trend azt mutatja, hogy a szomszédos településekről is szívesen jönnek ide a fiatalok. Egyre népszerűbbek a könnyűszerkezetes gyorsházak is. Néhány hónap, fél év alatt már be is költözhetnek a családok a korszerű, általában már napelemekkel ellátott, hőszigetelt, energiatakarékos otthonaikba. Szorgalmazni is kellene az ilyen otthonok építését, például azzal, hogy az áfát visszatérítik, ha napelemeket tesznek a tetőre. Biztosan motiváló lenne az építkezők számára.

- Hogyan látja a közeljövőt? Mire kellene tenni a hangsúlyt?
- A válságot nem lehet egyik napról a másikra megoldani, kezelni kell azt. A legfontosabbnak azt tartom, hogy higgadtak, tárgyilagosak maradjunk. Nem szabad összevissza beszélni, mert az elbizonytalanítja, félelemben tartja az embereket. A pánik pedig nem lehet cél.
- Panaszkodni sem igazán érdemes, mert úgy gondolom, az csak elviszi az energiát a cselekvéstől. Megfontolt, átgondolt döntésekkel, helyben, a helyiek igényeinek megfelelően lehet a legjobban válságot kezelni. Az önkormányzatokat ebben segíteni kell, lehetővé tenni, hogy a saját pénzükből azt tegyék, ami számukra a legfontosabb. Mert az embereket nem az érdekli, hogy kinek a hatásköre - gondolok például a szemétszállításra -, hanem az, hogy a problémájuk megszűnjön. A megoldást pedig alapvetően a településük első emberétől, a polgármesterüktől várják. Van tehát egy egészséges határa annak, amíg egy település életébe érdemes beavatkozni. Ha ezt átlépjük, biztos, hogy nem jó irányba haladunk.

Cseh Teréz