Konferencián ismertették az új kutatási eredményeket
Innovációs sikerfeltételek a kkv-k körében

Dr. Csath Magdolna közgazdász szerkesztésében jelent meg az a tanulmánykötet, mely a kkv-k innovációs sikerfeltételeit vizsgálja. Négy országban - Lengyelország, Luxemburg, Svédország és Izrael - vizsgálták az innovációs környezetet, idehaza pedig kérdőíves felméréssel elemezték a helyzetet. A kutatás során kapott eredményeket a nemzetközi adatokkal, gyakorlattal is összehasonlították. Mindezekről elsőként október 4-én, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen megtartott konferencián számoltak be.

Dr. Csath Magdolna kutatásvezető a főbb célok, módszerek ismertetését, majd az előadók bemutatását követően át is adta a szót a házigazdának, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorának.
Mons. Dr. Kuminetz Géza mindenekelőtt arra próbált rávilágítani, hogy az innováció önmagában nem biztos, hogy valódi értéket képvisel. A verseny, a termelékenység lázában égve, a győztesek és a vesztesek játszmáit követve, egymástól elszigetelődve, a lényegről gyakran megfeledkezünk: az innováció valódi emberi szükségletek kielégítéséről kell, hogy szóljon, nem pedig a nagy profittal kecsegtető álszükségletekről. Rávilágított arra is, hogy az innováció a mindennapok része, vagy legalábbis annak kellene, hogy legyen. Ehhez azonban a hangsúlyt az emberi, és nem a mesterséges intelligencia fejlesztésére kell tennünk, és mindenekelőtt magunkat kell megújítanunk. Egy jobb, igazabb emberkép, embereszmény kívánatossá válása lenne talán a legnagyobb innováció. A magunk innovátorává válva meg kell teremtenünk a homo regeneratust, az újjászülető embert.
A következő előadó, Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) tudományos és nemzetközi elnökhelyettese volt, aki mielőtt a hazai innováció helyzetéről szólt volna, röviden felvázolta az európai helyzetet is. Felhívta a figyelmet arra a paradoxonra, miszerint Európa ugyan erős a kutatásfejlesztésben, de mégis lemarad az innovációban. Sajnos Magyarország sem áll túl jól, 21. az EU 27-ekből. Bőven van min javítanunk. Ezt a célt szolgálja az Intelligens Szakosodási Stratégia, benne a komparatív előnyökre épülő K+F és Innovációs Fejlesztési Stratégiával. Ezek fő célja a versenyképesség erősítése, a készségfejlesztés növelése. Erre szükség van, mert a megkérdezett vállalkozók 2/3-a nem lát okot az innovációra.
További probléma, hogy idehaza töredezett, szétszórt az innovációs és K+F fejlesztési kapacitás, és kórosan alacsony a bizalmi szint. Ahhoz, hogy a TOP10 innovátor ország közé kerülhessünk, kulcsszerepet kell, hogy kapjon a képzés, az oktatás, a szemléletformálás.
Szabó István ezt követően beszélt a hazai K+F forrásokról, arról a célkitűzésről, hogy a nemzeti kiválóságaink száma gyarapodjon, és a világhír megszerzéséért induljon. Ehhez támogatást kínálnak már a középiskolától kezdve azoknak, akik a kutatói pályát életcélul választják.
Szó esett még a Nemzeti Laboratórium Programról, illetve a Tudományos és Innovációs Parkok fejlesztéséről is, melyek Magyarország nemzetközi láthatóságát hivatottak erősíteni a nemzetközi kutatásfejlesztési platformokon. Ugyanezt a célt szolgálta a hazai kutatási infrastruktúrák hálózatának létrehozása is. A térképre mindazok a kutatóhelyek felkerültek, melyek mások számára is nyitottá tették infrastruktúrájukat. Mindezen eszközökkel azt szeretnék elérni, hogy a tudományban tényleges együttműködések alakuljanak ki.
Ezt követően a kutatócsoport egyik tagja, Horváth Klaudia beszélt az izraeli innovációs tanulmányútján szerzett tapasztalatairól. Azt kutatta mitől olyan sikeres Izrael az innovációban. A meghatározó okok egyike a sorkatonai szolgálat, mely jóval több, mint hadkötelezettség, egyúttal egy széles kapcsolati háló alapja, kulcsszavai pedig: magas fokú matematika, fizika tanulmányok és csapatmunka.
A bevándorlás-politika is meghatározó, folyamatos bázist biztosít a magasan képzett szakember létszám bővítéséhez. A tanulásnak, a tanultságnak nagy prezstizse van, az egyetemeik a világ élvonalában állnak. Paradox módon ugyanakkor az izraeliek a nemzetközi Pisa-felmérések során gyengén teljesítenek, pedig ők magukat jónak tartják. Éppen ez az attitűd járulhat hozzá leginkább sikereikhez. Ez az úgynevezett „chutzpah”, az a nagyon sajátos izraeli mentalitás, ami az európaiak számára inkább egy beképzeltségnek tűnő, túlságosan magabiztos magatartás. Ez számukra az egészséges versenyszellem, ugyanakkor a saját képességükbe vetett hit.
Fontos tényező az is, hogy az izraeli társadalom kevésbé érzékeny a kudarcra. A bukás, a csőd itt csupán tapasztalat. A következő jobb lesz, menj tovább! A befektetők jobban bíznak a tapasztaltabbakban.
Jellemző még Izraelre az is, hogy nagyon kicsi a hatalmi távolság. Összekötik egymást: biztosan ismerek valakit, akit épp keresek. Az informális kapcsolatok nagyon szerteágazóak, és náluk nem érzékelhető az egymás közötti bizalmi válság sem.
Horváth Klaudia ezt követően az Izraeli Tudományos Technológia és Innovációs támogatási rendszerről is szólt röviden, akár követendő példaként kiemelve annak néhány figyelemre méltó elemét.
Trautmann László, az OFA tanácsadója a tudásalapú gazdaságra történő átállással és a platformgazdasággal kapcsolatos kutatási eredményeit osztotta meg. Egy új világ- és értékrend van kialakulóban, mely meghatározza a gazdaság- és technológiafejlesztést, és felértékeli az innovációt is. Mindezek alapját a kultúra gazdasági erőforrássá alakítása adja. Az egyetemek platformként, műhelyek sokaságaként fognak működni, menedzselik, versenyeztetik, vagy épp kooperálják az érintetteket. A vállalatok ezekhez a platformokhoz kapcsolódhatnak. Már nem csupán a multik kiváltsága lesz az egyetemekkel való együttműködés.
A kamarák az új piaci ökoszisztémák építésében sok szerepet vállalhatnak. Segíteni tudják, hogy az új politikai kultúrát eljuttassák a vállalatokhoz, hogy azok megértsék ennek lényegét, és lássák, hogyan tudnak mindezekhez kapcsolódni. Ugyancsak fontos feladata lehet a kamaráknak, hogy a vállalati jó gyakorlatokat közvetítse, illetve, hogy a hallgatókat tájékoztassa, hogyan tudnak kapcsolódni a vállalatokhoz.
Megtudtuk azt is, hogy az értékteremtés kerül a jövőben az innováció középpontjába. Pénzt kizárólag olyan innovációkra fordítanak, amelyek a társadalmat, a gazdaságot is képesek gyarapítani. Az OFA tanácsadója végül arra is felhívta a figyelmet, hogy az innovációs projekteknél a hálózati tőke, a szaktudás legalább olyan fontos lesz, mint a pénzbeli támogatás, és a jövőben erre is nagy hangsúlyt kívánnak fektetni.
Dr. Szerb László a Pécsi Tudományegyetem Intézetigazgatója kutatásának eredményeiből adott ízelítőt. Rámutatott, ha az innovációs elithez szeretnénk tartozni, ahhoz bizony innoválnunk kell. Ugyanakkor ehhez nincs homogén, a kkv-ra egységesen ráhúzható innovációs séma, a szektorhoz leginkább alkalmazható alternatívát a learning-by-doing módszer kínálja. Meggondolandó továbbá, hogy a kiscégeknek milyen módon kell innoválniuk. Javaslata szerint a piacon már elérhető innovációkat kellene megismerniük és bevezetniük, hogy ezzel növeljék a termelékenységüket. Mert az innovációban meghatározó az idő faktor és a bizalom is, a kiscégeknél pedig sajnos ebből van a legkevesebb.
A kutatási eredményekből az is látszik, hogy akik innoválnak, azok rendszerint egynél több projektben gondolkodnak. Világszinten jegyzett technológiák azonban alig-alig születnek, és azok is erősen megkérdőjelezhetőek. Pedig a fő cél a megtérülő, azaz piacképes, társadalmi, gazdasági hasznosságot adó innováció.
Zárásképpen az intézetigazgató néhány ajánlást is megfogalmazott a témában.
Demény Veronika, az Óbudai Egyetem MA hallgatójának előadását a hazai vállalatok körében történt kutatás eredményeiről technikai okok miatt egy következő alkalomra halasztották.
Az előadássorozatot Macher Márta, a Macher Zrt. elnöke zárta, aki a kutatásban részt vett vállalatok egyikeként értékelte a tanulmánykötetet, illetve a konferencián elhangzottakat. Kifejtette, az ő olvasatában az innováció szélesen értelmezett, a humánerőforrás, a szervezet fejlesztését is magában foglalja. A sikerek alapját az együttműködésben, az emberi tőkébe való folyamatos befektetésben látja.
Felhívta a figyelmet az írott stratégia fontosságára is. Ha anélkül innoválunk, könnyen célt téveszthetünk. Megerősítette, hogy a vállalatok közötti bizalom valóban gyenge, nehézkesek az együttműködések is. A fiatalokat a külcsín a multikhoz vonzza, holott értékesebb lenne számukra a kkv-környezet, ahol sokat lehet tanulni, mert például egy kkv-ban az innovációt támogató vezetőnek képesnek kell lennie a felszínre hozni a kreativitást, és adaptálni az innovatív megoldásokat. A belső fejlesztéseket, képzéseket is komolyan kellene venni, elismerni, és kormányzati szinten segíteni.
Macher Márta az alapértékek fontosságáról is szót ejtett, példaként említve a 22 évvel ezelőtt készült, és máig érvényben lévő Macher Értékek Kiskönyvet, mely az alapját képezi annak, hogy a cég és a dolgozói azonos értékeket kövessenek.
Záró gondolatként azt javasolta, hogy a versenyképességünket mindig igyekezzünk növelni, hiszen ez biztosítja a megkülönböztető képességünket. Ehhez innováljunk, a békeidőben tartalékoljunk, hogy krízis helyzetekben is képesek legyünk megújulni, meghaladva ezzel másokat.

Cseh Teréz