A magyar építőipar 30 év után saját minisztert és új kerettörvényt kapott
Készre jelentett az új építési kerettörvény

Kormányzati tájékoztató konferenciára invitálta tagjait az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége október 4-ére a Hotel Mercure Budapest Castle Hill Mátyás termébe. Koji László, az ÉVOSZ elnöke helyzetértékelését követően Nagy Márton gazdasági miniszter beszélt a gazdaságfejlesztés aktuális kihívásairól, majd Lázár János, építési és beruházási miniszter, élve a szakzsargonnal, „készre jelentette” az új építési és beruházási kerettörvényt, melynek kidolgozásában 26 vállalat, illetve érdekvédelmi szervezet is részt vállalt.

Keszthelyi Tibor, a nap házigazdája megnyitójában így fogalmazott: - Meghatározó nap ez a szakma számára, mert a konferencia két fővendége az a két személy, aki ma a legtöbbet teheti a magyar építőiparért. Az építőipari szakmának, 30 év kihagyás után, végre újra dedikált minisztere van, aki ma itt a szakma krémje előtt osztja meg első ízben az építőipar jövőjére vonatkozó gondolatait, illetve ismerteti az új kerettörvény legfontosabb részleteit.

Elsőként azonban a szervezők éltek a felszólalás lehetőségével, Koji László foglalta össze az ÉVOSZ tagszervezeteinek helyzetértékelését és várakozásait. A szervezet elnöke kihívásnak és feladatának tekinti, hogy a helyzetértékelésben a gondolatok közeledjenek egymáshoz.

2022 egy kifejezetten jó év lesz az építőipar számára. A termelési érték 4-5%-kal lehet magasabb 2021-hez viszonyítva, a termelői árakat nézve. Ha mindezt folyó áron nézzük, akkor a 6 ezer milliárdot is meghaladhatja az építőipar teljesítménye, ami mögött azonban egy átlagos 20%-os áremelkedés is meghúzódik. Összességében a profit, a jövedelmezőség csökken a tavalyihoz képest.
Az elnök beszélt arról is, hogy alapanyaggyártás energiaigénye már nem csökkenthető, a legmodernebb technológiákkal dolgoznak. Nem segíti a helyzetet, hogy 48%-ban importfüggők vagyunk ezen a téren, és ehhez a forint gyengesége is hozzáadódik. A legdrágább, 50%-os költségtényező az élőmunka, nincs elegendő szakember. Nem véletlen, hogy a szakemberhiány áll az első helyen a cégek működését befolyásoló tényezők között. Ezt a megrendelések hiánya követi, majd a forintgyengülés és az energiár-növekedés egyelőre csak a negyedik a sorban. Kitörési pont lehet a hatékonyságnövelés, ami jól látható módon nem szerepelt az elmúlt négy év prioritásai között. Problémát jelent az is, hogy a szakma továbbaprózódott. 148 ezer vállalkozás van, amiből 87 ezer egyéni vállalkozó.
A 2023. évi várakozásárokról sem tudott túl sok jót mondani Koji László. A fizetőképes kereslet csökkenése várható. Az állam által elhalasztott beruházások miatt 2023-24-ben 15%-kal kevesebb munka lesz, ami még kibírható lenne, de várhatóan más területeken is vissza fog esni a megrendelőszám. A lakosság elérte a fizetőképességének a határát. Szeretne energetikai felújításokat, de önerőből már képtelen finanszírozni. Egy kamattámogatott otthonteremtési program sokat lendíthetne az ügyön. A külföldi befektetőket is célszerű lenne újabb módon  ösztönözni, hiszen ezek legtöbbje építési feladatokat is hoz. Mindent meg kell tenni, hogy a termeléscsökkenést mérsékelni tudjuk, különben vállalatok mennek tönkre.
A foglalkoztatásban 2023 egészen biztosan létszámleépítéseket fog hozni, hiszen a cégek 80%-a a jövedelmezőség csökkenését várja jövőre. Megvan a veszélye a lánctartozások növekedésének is.
A nehézségek ellenére az viszont tisztán látszik, hogy az elhalasztott keresletnek 2025-re meg kell érkeznie. Az építőipar dolga ezért az, hogy erre a megnövekedett igényre felkészüljön - vetítette előre a közeljövő kihívásait Koji László.

Nagy Márton röviden így foglalta össze a gazdaságfejlesztési kihívásokat:
- Az állami építőipari beruházások elhalasztása miatt az ágazat teljesítménye jelentősen vissza fog esni, ami alapvetően a következő két évet fogja érinteni. Az építőipari struktúra három nagy részre oszlik: a lakáspiacra, az ipari jellegű épületekre és a közlekedési infrastruktúrára. Az utóbbiban az autópálya fejlesztések és építések megmaradnak. A lakásépítés tekintetében az állam új lakáspolitikában gondolkodik, ami pozitívan tud visszahatni az ágazatra. Az ipari parkok fejlesztése, az ipari jellegű beruházások folytatódhatnak, de várható, hogy itt is átütemezésekre kerülhet sor.
A szektor szerkezeti változását ki kell kényszeríteni, és nem csak a mikro, hanem a középvállalatoknál is. A méret, munka és energiahatékonyság nagyon fontos lesz, most fog elválni, hogy ki a jó, és ki rossz. A gyenge elhullik, az erősek pedig át fogják venni a piacokat, az építőipar koncentrálódni fog.
Ezután röviden szólt arról is, hogy a kormány számára fontos egy új lakáspolitika megalkotása, melynek rövid és hosszú távú célkitűzései is lesznek. 2023-24-re minimum 5, illetve 10 ezer új lakás megépítését célozzák, hosszabb távon pedig szeretnének legalább a 25-30 ezres szinte visszatérni, de végső célként azt az éves 40 ezres új lakásszámot célozzák meg, melyet az első Orbán kormány idején egyszer már sikerült elérniük.
A miniszter leszögezte: a lakáspolitikát a családpolitika részévé kell tenni. Ez egy gazdaságstratégiai cél, amiből a kormány nem enged. A lakáspolitika elsősorban a családpolitikát hivatott szolgálni. Megjelent a területfejlesztésben is, ahol erősebbé kell tenni, beleértve a vidékfejlesztési kérdéskört is. A lakáspolitika fő feladata a népességmegtartás, a helyben tartás. Ennek kapcsán felmerült egy pedagógus, illetve orvos életpálya-lakásprogram is.
A lakáspolitika az energiapolitikához is szorosan kapcsolódik. Tisztán látható, hogy a jövőben kizárólag nagy energiahatékonyságú lakásokat lehet csak építeni. A rezsi számítani fog.
Lázár János filozófiai és politikai okait is kifejtette annak, miért volt szükséges az új kerettörvény létrehozása.
- Mindenekelőtt azért alkottuk meg ezt a törvényt, hogy a magyar országépítésben egy teljesen új fejezetet nyissunk. Hitem és meggyőződésem szerint az épített környezet változása végül olyan, az ország és a társadalom minden részében érezhető változást idéz elő, amely pozitív nyomot hagy a magyarok életminőségében, és amelyik teljesíti végre a rendszerváltozás 32 évvel ezelőtt tett ígéretét: Magyarország utoléri nyugati szomszédjait. Ehhez azonban a boldog békeidőkre emlékeztető fejlesztések, felzárkózás és haladás kell. Ha ezt akarjuk, akkor ehhez elengedhetetlen a magyar építők, a mérnökök közmegbecsülésének helyreállítása, még pedig oly módon, hogy az országot meghatározó építések és beruházások ügyeiben nagyobb befolyást biztosítunk nekik. Ehhez ad keretet az új törvény.
Ugyanakkor az építési és beruházási miniszter az új törvény létrejöttét szükségként,  és lehetőségként is aposztrofálta. Rövid távon szükség, trauma az, ami Európát sújtja, elsősegély kell, konszolidáció, a beruházások átütemezése.
A lehetőség hosszú távon az új rend lesz. Terápiás kezelése a nemzeti szuverenitás, a semmi rólunk nélkülünk elv érvényesítése, illetve az eltérő nemzeti megoldások jogához való ragaszkodás, valamint az önellátó képesség növelése. Kiválasztott stratégiai iparágakra kell építenünk, olyanokra, amelyek jövőbiztosak és válságállóak. Ezekben erősíteni kell az állam megrendelő, szabályozó és piacvédő szerepét.
Az állami építések és beruházások területe e stratégiai iparágak közös metszetét adják. Építeni minden területen kell, de nem mindegy, hogy mit, mennyire összehangolva és milyen minőségben. Ezekre ad választ az új kerettörvény, mely egyúttal garancia arra is, hogy a magyar építőipar vállalkozásai már középtávon is nyertesei legyenek az új szabályozásnak.
A szuverenitás, mint alapvetés az építőipart érintően is felmerült a kormányzati célok között. Protekcionizmus és önellátás. Azaz a magyar építőipari vállalkozások piacainak védelme, a nemzeti szakképzés fejlesztése mellett a nemzeti építőanyag-ellátás kiépítése. Magyarországon a magyarok munkájából a magyarok haszna legyen! Ez a gazdaságpolitikában a kormány legfontosabb alapvetése. A végső célkitűzés pedig az, hogy egy erősebb, korszerű tudással, nagyobb kapacitással és több erőforrással rendelkező, regionális szinten is versenyképes magyar építőipar jöjjön létre. Itt az ideje, hogy a MOL-hoz, az OTP-hez hasonló nagyvállalatok jöjjenek létre a magyar építőiparban. Magyarország Közép-Kelet-Európa építőipari nagyhatalma lehet a következő évtizedben.
Lázár János ezt követően ismertette az új kerettörvény legfontosabb momentumait, elsőként kiemelve az új, nem kormányzati, hanem kifejezetten a szakmai testületekből, érdekképviseletekből álló Állami Beruházások Érdekegyeztető Tanácsát. A jövőben minden, a szakmát érintő szabályozás ennek keretein belül történik majd.
2023. március 31. a szakmapolitikai ágazati koncepciók kidolgozásának határideje. Ezt követően az építési és beruházási miniszterrel közösen 2023. szeptember 30-ig kell elkészülniük az ágazati beruházási terveknek. Pontos számításokkal, hatástanulmányokkal, költségelemzésekkel alátámasztva kell megadni, hogy 2035-ig az egyes ágazatoknak milyen fejlesztésekre van szükségük. Ezek 2023. december 31-gyel az állami beruházások listájára kerülnek, amit aztán évente felülvizsgálnak.
Az építési és beruházási miniszter a törvény három pilléréről szólt részletesebben. Bevezetik a kötelező tervpályázat rendszerét. A kiviteli tervig megtervezik a beruházásokat közbeszerzés előtt. Bevezetik a kötelező tervellenőrzést, a kötelező költségszakértést, és növelik a műszaki ellenőrök szerepét, felelősségét. Kivitelezés csak az összes szükséges dokumentum beszerzése után indulhat, egyeztetni kell az üzemeltetővel, akinek vétó joga lesz. Kialakítják a tervezői szolgáltatások rendszerét, és bevezetik kötelező jelleggel a BIM-ben való tervezést. Kizárólag végleges építési engedéllyel rendelkező, árazatlan költségvetéssel bíró terv kerülhet közbeszerzésre, mely két részből fog állni: egy előzetes tárgyalásból, és fő szabály szerint tárgyalásos eljárásból. 50%-ban az ár, 50%-ban pedig társadalmi szempontok lesznek a döntőek, a minősített beszállítók közül azok, akik korábban jól teljesítettek, előnyt élvezhetnek.
A szerződésekről is szólt a miniszter. Szerződésmintákat fognak alkalmazni, egyszerű, világos, átlátható formában. Mindezek 2023. január 1-jétől lépnek érvénybe.
- Hiszem, hogy ha az állam gyakorlata érdemben változik, a magánszektor gyakorlata követni fogja azt. Egy jó törvény szelleme túlmutat annak betűin. Ez pedig egy igen jó törvény, amely nem felülről vezérelt reformként érkezik, hanem a szakmától és a szakmáért jött létre.

Cseh Teréz
Fotó: Koji Melinda