Építőipari helyzetkép kisvállalkozó szemmel
Itt az ideje a legkisebbeket is megerősíteni

Az építőipar kiváló jelzője a mindenkori gazdaságnak. Ha a szekerük jól halad, akkor az ország gazdasága is szépen fejlődik, ha csak döcög, akkor bizony egyre több lesz a gond mindenütt, ha pedig egyenesen kátyúba futottak, akkor beszélhetünk általános recesszióról. Itt talán még nem tartunk, de az már biztos, hogy a „jármű” lassul, és a következő két esztendő nem sok jót ígér az építőiparnak, főleg a mikro-, kis- és középvállalatoknak. Ádám Katalint, a tatabányai T-Mátrix Kft. ügyvezető igazgatóját az építőipart, különösen a kkv-szektort érintő jelenlegi gondokról kérdeztük.

- Milyen problémákkal küzd ma egy a kkv-szektorban tevékenykedő generál-kivitelző?
- Számos akut problémával kell még ma is szembe néznünk. Sok a bizonytalanság a kiviteli tervekben, különösen igaz ez a felújításoknál. Hiányoznak a feltárások, a felmérések, a pontos adatok. A valóság gyakran köszönő viszonyban sincs a papírra vetett elképzelésekkel.
- Az is komoly gond, hogy még mindig kizárólag az ár dönt a munkák versenyeztetése során. Azt mindannyian megtapasztaltuk, hogy olcsó húsnak híg a levele, mégsem tanulunk a hibákból. A generál-kivitelezői munka akkor nevezhető magas színvonalúnak, ha nem kell visszamenni és garanciális munkákat végezni egy, már elkészült épületen. Ezt azonban az extrém alacsony árak mellett egyre nehezebb megvalósítani.
- Részemről örökösen visszatérő probléma az elkészült létesítmények karbantartása. Hiába adunk át egy csodaszép épületet, ha a szükséges időszakos karbantartási munkák elmaradnak, 2-5 év alatt leamortizálódik. Erre sokkal, de sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni! A fiatalok már nem is ismerik a TMK - a tervszerű megelőző karbantartás - fogalmát, ami ugyan az „átkos” időkből való kifejezés, de ma is rendkívül időszerű. Nem kellene mindent kidobnunk, ami jól működött, csak azért, mert régi. Problémának látom azt is, hogy nincs a megrendelőnél/szervezeteknél olyan műszaki ember, akinek mindez a feladata lenne, aki ért is ahhoz, hogy mit, hogyan kellene elvégezni, aki a tőlünk kapott használati utasítás alapján képes kidolgozni, és végrehajtani egy karbantartási tervet. Biztosan lehetne ezt jól csinálni! Példaként Környét szoktam említeni. Tizenkét éve annak, hogy a polgármesteri hivatalt felújítottuk. Ma is újszerű állapotban van, és minden rendben van az épületben.
- Milyen várakozásaik vannak a közeljövőt illetően? Hogy látják az iparág helyzetét?
- Csend van. Már vagy fél éve érzékeljük a lassulást, a leállást. A folyamatban lévő munkák szép csendben lecsorognak, a folytatásra pedig nem nagyon látjuk a lehetőségeket. Az állami projekteket felfüggesztették, a magánszférában pedig, aki csak teheti, kivár. Ami folyamatban van, azt befejezik, ez az, ami még munkát ad nekünk. Úgy gondolom, a következő 1-2 év óriási visszaesést hoz az építőiparban, ami különösen a kkv-szektor szereplőit fogja súlyosan érinteni, főleg ott, ahol nem képeztek tartalékokat.
- A KATA-változás is nagy érvágás volt a szakmában. Sok szakmunkás kolléga ebben a formában tudott érvényesülni. A KATA egy pozitív lehetőség volt a gazdaság fehéredésére, a megfizethetőbb szakemberek foglalkoztatására, arról már nem is beszélve, hogy milyen sokat jelentett a korrekt versenyeztetés terén. Mert akiknél nincs fekete meg szürke munka, ahogyan például nálunk sincs, azok versenyképessége romlott ezzel az intézkedéssel.
- Hogyan lehetne megerősíteni, felkészíteni az építőipari mikro-, kis- és középvállalatokat?
- Mindenekelőtt azzal, hogy segítséget kapnak abban, hogyan kell gazdálkodni, tartalékot képezni. A mikro- és kisvállalkozások élén zömében szakmai vezető áll, nem foglalkozik vezetőként a gazdasági kihívássokkal, változásokkal.  A könyvelőtől várja a megoldást, de nekik nem a gazdálkodás a feladatuk. A vezetői feladatokban nagyon fontos a szakmai tudás, de elengedhetetlen valamilyen színtű számviteli, pénzügyi gazdálkodási ismeret, pontosan ezekben a nehéz időszakokban, hogy a jó gazdálkodással talpon tudjanak maradni.
- 1977-ben kezdtem a KOMÉP-nél, azóta az építőiparban dolgozom. Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó vagyok, viszont a generál-kivitelezésben eltöltött 45 év alatt komoly szakmai tapasztalatot szereztem. Alapvetően menedzser típusú vezetőnek tartom magam. Meggyőződésem, hogy minden kiscégnél elkelne egy-egy ilyen menedzser-tanácsadó. Ehhez gazdasági szakembereket kellene képezni, akik együtt élve a céggel, ismerve annak problémáit, hatékonyan képesek lennének segíteni a kisvállalkozásokat.

Cseh Teréz