Szívügyük: Gárdony - riportsorozat 5.
A vendéglátósnak nincs hétvégéje, ünnepe, mégis ez az élete!

A sorozatról: Egy kisvárosban nagyszerű élni. Nem azt mondom, hogy mindenki mindenkit ismer, de mégis ember-közelibb számomra, mint Budapest, avagy egy megyeszékhely. Itt a Velencei-tó naponta változó színvilága (még az aggasztó vízszint ellenére is!) a fekete láp misztikumától a napnyugtáig, a Bika-völgy, a városszéli erdőségek. Maga a természet-közeliség. De az is tetszik, hogy könnyedén vásárolhatok, akár mindegyik nagyáruházat végigjárva, vagy épp a helyi árusok portékái közt keresgélve. Hogy tudják a Lottózóban: gyűjtöm a különleges 50-eseket, s mindig félretesznek nekem, hogy a buszmegállóban reggelente köszönünk egymásnak, hogy a barátokkal válogathatunk a kulturális programok közt, jókat pingpongozhatunk, betérhetünk a Katlanba egy játékra, teljesíthetjük a Tízpróba kihívásait. No és mindig történik valami a dinnyési Hagyományőrzőben, vagy épp Agárdra érdemes átruccanni egy koncertre, fesztiválra. Az egyes események mögött mindig ott látom az önzetlen támogatókat. Olyan vállalkozók ők, akik nemcsak a településen élnek és dolgoznak, s a munkájukkal járulnak hozzá az ellátáshoz, városszépítéshez, fejlesztésekhez, szolgáltatások színvonalához, hanem anyagilag is támogatják egy-egy rendezvény létrejöttét, díjazását, vagy éppen a város kapcsolatait, presztízsét erősítik, valami maradandó értéket teremtve, közösséget építve. Róluk, szól ez a sorozat. A szememben ők az igazi lokálpatrióták.

A Sarki Róka vendéglő és a Gárdonyi gyros
A kisváros közkedvelt étkezőhelyei. Bata Zoltán először alkalmazottként dolgozott a gyros egységben, majd 2007-ben vállalkozóként átvette a működtetést. Amikor a szomszédos vendéglő bérlője visszalépett, rábeszélték a tulajdonosok, hogy vállalja ezt az üzemeltetést is.
Párjával, Hajnali Hajnalkával mindig a tó környékén éltek. Pázmánd, Nadap, Velence, Gárdony, s mindketten azt vallják, meghatározó élmény a víz közelsége. Pár hete költöztek be új házukba, s a tetőtéri ablakukból rálátnak a Velencei-tóra.

Járvány, válság, áremelések
- A közelmúlt hatalmas gondjai közepette hogyan lehet fennmaradni?
- 2020 volt az első vészhelyzet. Nem lehetett itt fogyasztani az ételeket, a csoportokat nem tudtuk fogadni, a forgalmunk visszaesett. Kénytelenek voltunk 6 órásra csökkenteni a munkaidőt, hogy ne kelljen senkit elküldeni. Nyáron 25, télen 19 ember és családja sorsáért vagyunk felelősek.
- 2021-ben már mindenki vágyott a kimozdulásra, az enyhülés újra talpra állította a vállalkozásunkat. 2022 augusztusában meg olyan árrobbanás jött, amire senki se számított. 24 forintról 249 lett a villanyunk! Most napelemes beruházással próbálunk a helyzeten enyhíteni, pályázgatunk - egyelőre kevés sikerrel. Sok hasonló cég megszűnt, szétszéledtek az alkalmazottak, mi talpon tudtunk így maradni. Nagy sikernek könyveljük el, hogy 7 éve már nem szezonálisan üzemelünk, hanem télen-nyáron nyitva tartunk. Remek kis csapatunk van!
- A dolgozóink közül ketten már 16 éve velünk tartanak. Kárpát-Aljáról, Ukrajnából is érkeztek hozzánk. Több ukrán család élt nálunk átmenetileg az Operatív törzs szervezése révén. Az itt maradóknak segítettünk a tartózkodási engedély megszerzésében, szállást, munkát adtunk nekik. Két menekült barátunk - Kolja és Sztyopa - hazament, rögtön besorozták őket. Az életükért aggódva várjuk mindig híreiket.

Kitelepüléstől a lakodalomig
- Milyen jellegű programok lebonyolítását vállalják?
- Városi rendezvényeken főztünk Agárdon, Gárdonyban, például a nyugdíjas napokon, testvérvárosi delegációk vendéglátásakor. A Dinnyési Hagyományőrző Központban zajlott több céges programunk. Kitelepültünk a börgöndi Repülős Napon, ebédet készítettünk a Velencei-tavi bringatúrásoknak, a Gárdonyi Tízpróba versenyzőinek. Emlékezetes, hogy egy törzsvendégünk a lánya születésnapi ünnepségét bízta ránk.
- Kedvencünk még a velencei önkéntesek bográcsozása, az ottani busójárás, újabb nevén karnevál. Szívesen megyünk a Velencei Baptista Iskola, a Gárdonyi Iskola programjaira, vagy a gárdonyi bringások Balaton kerülésére. Minden izgalmas felkérés kihívás számunkra. Az is, amikor a Nádasban megrendezett lakodalom éjféli meglepetéseként készítettük el a gyrosunkat - sorolja egymást váltva Hajni és Zoli.
- A gyrosnak különös vonzereje van a mindennapokban is. Állandóan tele a terasz, nyitástól zárásig (szezonban főleg!) hosszú a sor, pedig a fiúk rutinosan pörögnek.
- A recept évtizedek óta ugyanaz. A titkos összetételű pácot az egyik tulajdonos felesége készíti a hozzávalók precíz kimérésével 30 éve. A törzsvendégeknek sosem kell csalódniuk, mindig ugyanazt az ízvilágot kapják. A pesti nyaralótulajdonosok, a kempingezők, fiatal baráti társaságok, családok - szóval, mindenki szereti. Van olyan ismerősünk, aki 200 kilométerről jön ide alkalmanként.

Baráti kötődések a vállalkozásban, a szabadidőben
- Segített a nehéz helyzetek túlélésében a tó vízminőségének javulása. No, és van a tókörnyéki vállalkozások közt egy együttműködés, melynek fő mozgatója Teker Zoltán barátunk. Táboroztatásban, kirándulások lebonyolításában vagyunk partnerek. 2020. december 30-án a járvány közepette sehová nem lehetett menni szilveszterezni, akkor hívott meg bennünket egy 15 km-es hévízi túrára. Ezt követően minden héten elcsábultunk valamelyik kéktúra állomásra egy kis csapattal. Mára 770 km-t tettünk meg, egy dunántúli szakaszunk van még hátra.
Ha egy-két kedvenc kirándulóhelyet ki kellene emelni, akkor Hajni elsőként a Velencei-hegység különleges gránitszikláját, a Pandúr-követ említené, Zoli a Bence-hegyi kilátót. A külföldi célállomás mi lenne kérdésre becsukott szemmel is ugyanazt a választ adnák: Rovinj. Ide is baráti csapattal jutottak el, s az 540 km-es utat bármikor vállalnák a közös élményekért, halsütésekért, grillezésekért, tengerparti és városi sétákért, hajózásokért.

Dr. Göde Andrea