Átadták a Klapka György Múzeum új kiállítóhelyét, melyet hajdani Méntelep főépületéből alakítottak ki másfél milliárd forint ráfordításával. L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntőjében példaértékűnek nevezte, hogy a város saját költségvetéséből 1,2 milliárd forintot áldozott egy új múzeum létrehozására és hozzátette, a római Brigetio beépült a komáromiak identitásába.

Emlékeztetett arra, kevés város lett volna képes arra, hogy 2013-ban a gátépítés közben felfedezett római katonaváros régészeti leletei kedvért áthelyeztesse az összes engedéllyel rendelkező műtárgy nyomvonalát.

Dr. Molnár Attila, Komárom polgármestere elmondta, az új múzeum célja, hogy a Brigetio területén talált leletek bemutatásával Komárom római kori múltját összekapcsolja a modern elvárásokkal és méltó helyet kapjon a közel 275 ezer lelet és fotó.

Czunyiné Bertalan Judit, a térség országgyűlési képviselője szólt arról, hogy az itt végzett felújítás méltó módon szolgálja a magyar történelem bemutatását és beleillik Majki remeteség és a Csillag erőd felújításának sorába.

Számadó Emese, a múzeum igazgatója elmondta, a látogatóközpont fő attrakciója a földszinten kialakított "Brigetio öröksége" állandó régészeti kiállítás, amely interaktív formában mutatja be az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Komáromi Klapka György Múzeum együttműködésében 1992 óta zajló brigetiói feltárások legjelentősebb leleteit és a tudományos munka eredményeit.
A kiállításba kihelyezett információkat QR-kódos, négy nyelvű multimédia vezető egészíti ki, valamint egy virtuális valóság-játék, amely egy római városba kalauzolja a látogatókat.

Borhy László, az ELTE rektora kiemelte, az intézmény a kiállítások mellett helyet ad az ELTE Ókori Régészeti Tanszékének gyakorlati oktatóközpontjának, ahol az egyetemi hallgatók szakmai kurzusokon vehetnek részt.

Az állandó kiállítás négy termében látható például egy katonai díszsisak, valamint egy tetőfedő tégla, amelybe Publius Ovidius Naso híres ókori költő portréját és nevét karcolták bele, az egyetlen ismert ókori Ovidius ábrázolásként.

Láthatók még a polgárváros lakóházait díszítő falfestmények, melyek mitológiai alakokat, istennőket, és lakoma jeleneteket ábrázolnak. Beléphetünk Jupiter Dolichenus szír hadisten Brigetióban feltárt templomába, a kiállításból kivezető folyosón az ókori temetők világa tárul elénk.

A csontvázakkal és leletanyaggal bemutatott sírok egy rég letűnt korszak temetkezési szokásairól mesélnek. Az ókori embereket a kiállításban elhelyezett fejrekonstrukciók alapján lehet elképzelni.
Kisebb állandó kiállítások mutatják be Klapka György hőstettét és a Komáromi M. Kir. Állami Méntelep Osztály történetét, ahol a múzeum új helyet kapott.

A látogatóközpont tetőterében látványraktárt alakítottak ki, mely a régészeti leletanyagon keresztül az őskortól kezdve mutatja be a város történetét. A látványraktár oktatótér is, ahol az egyetemi hallgatók régészeti anyagismeret kurzusait és múzeumpedagógiai foglalkozásokat, múzeumi órákat tarthatnak.
A Klapka György Múzeum új székhelyét a Magyar Királyi Méntelep laktanyájának építették az 1900-as évek elején. Az első világháború végéig 2 millió ló volt a monarchia területén. A komáromi méntelep eredetileg 12 épületből állt, fénykorában ezernél több embernek biztosított megélhetést.

Mára csak a főépület, a tiszti lakás és a tiszti kaszinó maradt meg. Lótartással 1962-ig foglalkoztak, majd az épület lett a termelőszövetkezet központja. Később az önkormányzat vásárolta meg az üresen álló ingatlant.