150 éves az egyetlen magyar Epsom Derby győztes
Kisbér, a halhatatlan versenyló

Kisbér (angolul Kishber 1873-1895) magyar tenyésztésű telivér versenyló és fedezőmén volt. 1875-től 1876-ig tartó pályafutása során hétszer futott és három versenyt nyert. 1876 nyarán ő lett a harmadik a hat ló közül, amely megnyerte a nagyhírű epsomi derbyt és a Grand Prix de Paris-t is. Kisbér volt a második külföldi tenyésztésű ló, mely győzött az angliai futamon, ráadásul az egyetlen magyar tenyésztésű, melynek ez sikerült.

Apját, Buccaneer-t sikeres angliai versenykarrierje után 1865-ben a Magyar Ménesintézőség megvásárolta és Kisbéren tenyésztésbe állította. Itt 30 éves koráig fedezett és ontotta a kitűnő versenylovakat.
Anyja, a hasonlóan a jó származású angol kanca, Mineral. Őt is sikerült még időben, 1871-ben megvásárolnia Francis Cavalieronak, így már magyar földön ropogtatta a zabot, mikor első csikója, Wenlock 1872-ben megnyerte a Doncaster St. Legert.
E két import szülő párosításából 1873. április 28-án pej méncsikó született, melyet új tulajdonosai - a Baltazzi testvérek - Angliába küldtek idomításra. S itt - a ló-szülők óhazájában - 1876-ban bekövetkezett a „magyar világcsoda”, mely ráirányította Európa figyelmét az alig kétezres lélekszámú mezővárosra, a Komárom vármegyei Kisbérre.
1946-ig a telivérek úgy versenyezhettek Angliában, hogy hivatalosan még nem nevezték el őket. A csikó, akiből Kisbér lesz, név nélkül futott kétéves korában, ekkor egyszerűen "Ásványcsikóként" ismerték. Nem sokkal azelőtt, hogy elindult a derbyn, szülőhelye tiszteletére nevezték el.
Kisbér kétéves korában kiemelkedő képességeket mutatott a hazai vágtákon, beleértve a próbaversenyeket is, melyeken súlyos és döntő vereségeket mért az előkelő istállótársakra. Időbe telt azonban, hogy külföldön is megmutassa tudását, 1875 nyarán helyezés nélkül végzett a July Stakes-ben, a Stetchworth Stakes-ben pedig a harmadik helyen.
Tulajdonosai ősszel, sikertelensége ellenére, a kétévesek legfontosabb versenyeit célozták meg. Az októberi Middle Park Plate-en ismét kudarcot vallott, helyezés nélkül végzett. Két héttel később Kisbér végre igazolta a bizalmat a Springfield elleni győzelemmel a Dewhurst Stakes első futamában, ami lehetővé tette a Baltazzi fivérek számára, hogy visszanyerjék a korábbi versenyeken elvesztett pénzüket.
Kisbér 1875-1876 telén jól haladt, és a derby egyik esélyeseként tartották számon. Nem indult azonban egyik próbaversenyen sem, és a pletykák szerint kétséges volt a derbyn való részvétele is. A szóbeszéd a tulajdonosok nehéz anyagi helyzetéből fakadt: a Baltazzi fivérek súlyosan eladósodtak, és valószínűnek tűnt, hogy Kisbért, mint legértékesebb vagyonukat hitelezőik lefoglalják. Végül a testvéreknek sikerült további hitelt szerezniük, lehetővé téve a csikónak, hogy az ő színeikben futhasson Epsomban.
1867 május 31-én tizenöt fős mezőny rajtolt a derbyn. Kisbér gyorsan az élre tört, de Charles Maidment visszahúzta, és a mezőny hátsó részébe esett vissza a korai szakaszban. Az ötödik helyen fordult be az egyenesbe, és fokozatosan jött előre. A verseny fő esélyesének tartott Petrarch-ot is utolérte, és amikor a favorit gyengült, nagyon könnyedén nyert öt lóhosszal. A Baltazzi fivérek anyagi helyzete jelentősen megjavult, a pénzdíjon kívül becslések szerint 100 000 GBP értékben nyertek fogadásokat.

Néhány nappal az epsomi győzelme után Kisbért Longchampba küldték a június 11-i Párizsi Grand Prix- re, mely Franciaország legfontosabb versenye volt. Kisbér a 3000 méteres futam favoritjaként indult nagy és lelkes közönség előtt. Csodálatos teljesítményt produkált, a verseny nagy részében vezetett, és nagyon könnyedén nyert öt hosszal. A győzelem révén éves díjbevétele 11 173 fontra nőtt.
Utolsó rajtja alkalmával Kisbért Doncasterbe küldték nyolc riválissal szemben, annak ellenére, hogy a pletykák szerint edzésproblémái voltak. A verseny előtt természetesen nem volt lenyűgöző, mind a négy lábán erősen be volt kötözve. A futam első felében kiemelkedően teljesített, de az egyenesben hirtelen meggyengült, és a negyedik helyen végzett Petrarch mögött. John Osbourne, aki lovagolta, azt mondta: "Megverték, mielőtt még elindult volna".
Kisbér 1877-ben részt vett még néhány nagyobb versenyen, de az eredmények elmaradtak, és soha többé nem futott. 1877 és 1886 között különböző angliai helyeken, majd a Baltazzi testvérek ménesében, a morvaországi Napajedlában fedezte a kancákat.
Két évvel később a németországi Bad Harzburgba költöztették, ahol élete végéig ott maradt. Halálát 1895-ben jelentették be. Emlékét Kisbér város főterén álló szobra, valamint a fővárosi Kincsem Park Kisbér Díj elnevezésű versenye őrzi.

TO