Lakosságarányosan dobogós helyen
Gazdasági évadnyitót tartott a KEVMKIK

Az elmúlt év gazdasági eseményeit elemző és az előttünk álló időszak várható jelenségeit bemutató évnyitót tartott Komárom-Esztergom vármegye kereskedelmi és iparkamarája. A rendezvényen előadást tartott Lantos Csaba energiaügyi miniszter, Izsépy Tamás, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. üzletágvezetője és Czunyiné Dr. Bertalan Judit, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

- A vállalkozók vármegyénk "motorjai" - mondta Popovics György, a vármegyei közgyűlés elnöke -, akik minden nehézség ellenére, hajtják a kocsit, mely előre viszi gazdaságunkat. Büszkék vagyunk arra, hogy vármegyénk tartósan az élvonalban teljesít, és ez többek között önöknek köszönhető.
- Bár az ország legkisebb vármegyéje vagyunk, ám ahogy a közmondás tartja, kicsi a bors, de erős. Vármegyénk óriásit fejlődött az elmúlt időszakban, és gazdasági mutatói is kiemelkedőek. 8,2%-kal bővült az ipari termelés 2023. első három negyedévében az előző időszakéhoz képest, miközben országosan 4,8%-kal csökkent. Komárom-Esztergom vármegye, büszkén mondhatjuk, hogy a hazai ipar egyik központja. Nálunk csak Budapest, Pest és Győr-Moson-Sopron vármegye ipari teljesítménye volt nagyobb. Az egy lakosra jutó termelési érték szerint mi vezettük a térségi rangsort, a fajlagos mutató nagysága háromszorosa volt az országos átlagnak.

- Az ipari parkok vármegyéje is vagyunk, az ország egyik gazdasági erőközpontja. A gép- és vegyipar mellett főként elektronikai fejlesztésekkel, autógyártással és egészségügyi termékek előállításával foglalkozó üzemek vannak jelen. Modern mezőgazdasági-élelmiszerfeldolgozó üzemeink Európa-szerte keresett termékeket forgalmaznak. Beszédes adat, hogy vármegyénk TOP 100 cége között még a 73. helyen álló is több mint 10 milliárd forintos nettó árbevétellel rendelkezett 2022-ben.
- Komárom-Esztergom vármegye gazdasága stabilan az élvonalban teljesít. A KSH adatai szerint 2022-ben vármegyénkben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 508 ezer forint volt. Ezzel Győr-Moson-Sopron vármegye után a második helyre kerültünk a képzeletbeli dobogón.
- Az előbb felsoroltak is alátámasztják, hogy az ország legfejlettebb vármegyéi közé tartozunk, a felmérések szerint vállalkozásaink a legbiztonságosabbak és kiemelkedők a munkanélküliségi adataink is.
- Számunkra a legfontosabb feladat a vármegyei önkormányzat által koordinált Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), mely 2023 végén fejeződött be. Örömmel mondhatom, hogy nincs olyan település szűkebb hazánkban, ahova ne juttattunk volna pénzt felújításokra, kisebb-nagyobb beruházásokra. A vármegyei önkormányzatnak és személy szerint nekem elsődleges szempont volt, hogy a Terület- és Településfejlesztési Program által biztosított forrásoknak köszönhetően egyaránt fejlődjön a vidék, fejlődjön a város.
- A vármegyei önkormányzat koordináló tevékenységének és a közgyűlés támogató döntésének köszönhetően csaknem 25,9 milliárd forint érkezett vármegyénkbe, ami az új pályázatoknak és a ráemeléseknek köszönhetően 43 milliárd forintra növekedett. A források elosztásánál a települések igényeit maximálisan igyekeztünk figyelembe venni. Ebből az összegből 242 fejlesztési projekt valósulhatott meg, melyeknek 67%-a a kistelepüléseket gazdagítja.

- Kiálltunk az önkormányzatok azon fejlesztési elképzelései mellett, amelyek a település lakosságmegtartó képességének növelését szolgálják. Örömmel mondhatom el, hogy minden településre jutott támogatás. Óvodák, általános iskolák, orvosi rendelők, polgármesteri hivatalok újultak meg.
- Ha a megyei önkormányzat által koordinált pályázati összeghez hozzáadjuk a Tatabánya Megyei Jogú Város által elnyert 18 és fél milliárd forintot, akkor elmondhatjuk, hogy csaknem 62 milliárd forintot költhettünk el Komárom-Esztergom vármegyében a TOP keretében.
- A Komárom-Esztergom vármegyei önkormányzat már 2019 őszén megkezdte az új fejlesztési ciklusra való felkészülést. A TOP Plusz teljes keretösszege 54 milliárd forint, mely tapasztalataink szerint biztos, hogy növekedni fog. Idáig 121 darab pályázat részesült pozitív támogatói döntésben, mintegy 25 milliárd forintos forrásigénnyel, mely már az önkormányzatok számláján van - ismertette az elért eredményeket a vármegyei elnök.
Hernádi Ádám, Esztergom Megyei Jogú Város polgármestere úgy vélte, a vármegye szerencsés gazdasági helyzetben van, de ehhez sokak kitartó és következetes munkája járult hozzá. Esztergom ipari és gazdasági szempontból rendben van, most az infrastrukturális fejlesztések, a meglévő dolgok megóvása került előtérbe, mint például a gát építése.
A KEVMKIK elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy bár Komárom-Esztergom vármegye területét tekintve a legkisebb az országban, de az egy főre jutó GDP-t figyelembe véve évek óta dobogós helyen szerepelünk.
- A pezsgő gazdasági élet számunkra nem engedi meg, hogy kényelmesen hátradőljünk, Kamaránknak mindig reagálni kell a változó igényekre, mindent megtenni azért, hogy a vállalkozások kedvező üzleti környezetben érezhessék magukat és az információk időben eljuthassanak az érintettekhez - mondta Dr. Szerencsés László.
A KEVMKIK munkájának egyik sarokköve a szakképzés támogatása, a pályaválasztástól, a tanulószerződések megkötésétől a mesterképzésig, a felkészült oktatók biztosításáig. A kamara részt vett az MKIK által koordinált javaslattételi munkában is, mely a munkába járási költségtérítés emelését, a kötelező munka-alkalmassági orvosi vizsgálat megszüntetését, a kisvállalati adó szabályainak egyszerűsítését, vagy a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését eredményezte - ismertette az elnök.
Dr. Szerencsés László szólt arról is, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával egy megújuló vállalkozásfejlesztési projekten dolgoznak, hogy a vármegye különböző részeire tudják elvinni szolgáltatásaikat.
Az eseményen részt vett Dr. Kancz Csaba, Komárom-Esztergom vármegye főispánja, valamint Erős Gábor, Esztergom térségének országgyűlési képviselője is.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter előadásában Magyarország energiabiztonságának helyzetképét, a közeljövőben megvalósuló energetikai, zöldenergetikai programokat ismertette. Elmondta, hogy ma 6 gigawattnyi napelem működik az országban, ezek teljes kapacitáson az ország összes energiaigényét képesek lennének kielégíteni és 2023-ra 12 gigawatt teljesítménnyel számolnak.
A napelemes termelés egyenetlenségeinek kisimítására a közeljövőben három korszerű, nagy teljesítményű gázturbinát állítanak üzembe, valamint növelik a szélerőművek számát.
Izsépy Tamás, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. üzletágvezetője grafikonokkal mutatta be Komárom-Esztergom vármegye gazdasági életének különböző területeit a munkanélküliségtől a beruházások növekedésének üteméig.
Czunyiné dr. Bertalan Judit, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos elmondta, sokkal több erőfeszítést kíván az élbolyban maradás, mint a dobogós helyek megszerzése, a gazdasági növekedés érdekében ezért szoros együttműködésre van szükség a döntéshozók és a kamarák között.

TO

Dr. Szerencsés Lászlót választották újra a kamara élére

Tisztújító küldöttgyűlést tartott 2024. április 16-án a Komárom-Esztergom Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara. A küldöttek ismét dr. Szerencsés Lászlót választották a kamara elnökének, valamint tagokat delegáltak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) küldöttgyűlésébe. A küldöttek az MKIK vezetőjének dr. Parragh László jelenlegi elnököt javasolták.
A tisztségekre nyílt szavazással voksoltak a küldöttek, minden esetben egybehangzó döntéssel. Dr. Szerencsés Lászlót a következő négy évre megerősítették elnöki tisztségében. Általános alelnökké Kárpát Csabát választották, az ipari tagozat alelnöke Baráth Sándor, a kézműipari tagozatot Rabóczky Jánosné vezetheti tovább, a kereskedelmi tagozat alelnöke Bondor László. Az MKIK küdöttgyűlésébe hat főt delegált a vármegyei kamara.