Új megoldások és gazdaságpolitikai eszközök, gazdasági növekedés
FMKIK - Gazdasági Fórum

A Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara a térség vállalkozóinak részvételével Gazdaságfejlesztési Fórumot tartott 2024. november 14-én a Gazdaság Háza Európa Klubjában. A sajtónyilvános esemény házigazdája Radetzky Jenő, a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke volt, aki köszöntötte és röviden méltatta a meghívott vendégeket, a fórum előadóit: Czunyiné dr. Bertalan Juditot, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosát, Bánki Eriket, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnökét és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara frissen megválasztott elnökét, Nagy Eleket.

Fókuszban Európa versenyképessége
Bánki Erik

- Nem könnyű időket élünk, egész Európa válságban van. Az Európai Unió soros elnökségét ellátó magyar kormány is a versenyképesség növelését, valamint a béketeremtés elősegítését jelölte meg legfontosabb teendőként. Mindkettő kulcsfontosságú tétele a gazdaságnak. Európa gazdasági válságban van. Covid, ukrán-orosz háború, égbe szökött energiaárak, a beszerzési útvonalak nehézsége, az embargó, számos olyan probléma bonyolítja a gazdasági élet szereplőinek életét, amely sajnos drágábbá teszi a termelést és a gyártást. A legnagyobb probléma az, hogy az elmúlt 15 évben Európa elkényelmesedett, kevesebbet fektetett kutatás-fejlesztésbe, innovációba. Azt gondolta, hogy vezető gazdasági pozíciója így is változatlan marad. A tény azonban az, hogy amíg a világ átlag-GDP-je 3%, az európai gazdaság három éve stagnál, nincs érdemi fejlődés, az eurózóna tagjai közül egyedül Magyarország tudott ezen a téren eredményeket felmutatni. Legfontosabb exportpartnerünk, Németország az elmúlt két évben visszaesett, illetve stagnált, idén talán néhány tized százalékos növekedést tud produkálni. Ha nem lépünk gyorsan, egységesen, európai szinten, akkor nagy bajba kerülhetünk. Ezért kifejezetten támogatom és előnyösnek tartom a kormánynak azt a semlegességi politikáját, amit gazdasági téren követ, hiszen nem állhatunk be egyik sorba sem. A nyugat mellett szükségünk van a keleti országokra is, hiszen a következő évtizedekben ebben a térségben várható a legnagyobb fejlődés. Számunkra az a lényeg, hogy mindenkivel megtaláljuk a megfelelő kapcsolatot, és mindenkivel úgy tudjunk kereskedni, hogy az a magyarok számára előnyös legyen. Ha a magyar költségvetés jó pozícióban van, a magyar vállalkozások pedig sikeresek, akkor a magyar emberek életszínvonala is nőni fog. A kormány ebben a helyzetben egy 21 pontból álló gazdaságpolitikai akciótervet dolgozott ki. Ennek társadalmi vitája - nemzeti konzultáció formájában - már megkezdődött. Fontos kérdésekben a kormány továbbra is kikéri a választópolgárok, az emberek véleményét. Ez a társadalmi vita az Új Gazdaságpolitikai Akciótervről a kamarákban is folyik, ennek egyik első helyszíne a mai napon Székesfehérvár.

Új Gazdaságpolitikai Akcióterv - A megfizethető lakhatás biztosítása

- Az országos intézkedések közé tartozik a lakásprogram, mely elsősorban a fiatalok lakhatási problémáit hivatott kezelni. Ez azonban érinti az építőipart is, ami a gazdaság egyik fő indikátora. E terület megrendelési állománya mutatja meg először azt, hogy milyen irányba fog haladni a gazdaság a következő években. Jelenleg az építőipar is nehéz helyzetben van, ez a program őket is segíteni fogja, ahogy a vidéki otthonfelújítási támogatás is, az 5000 fő alatti településeken, 25 milliárdos keretösszeggel. Tovább erősíti mindezt a Széchenyi Pihenőkártya lakásfelújítási célra történő felhasználásának lehetősége is, szintén 25 milliárdos kerettel. Januárban már ezek részleteiről is beszélgethetünk.
- Egy még nagyobb tétel, az önkéntes nyugdíjpénztár megnyitása a lakáscélú beruházásokra, vagy fejlesztésekre. Ez egy 300 milliárd forintos tétel lesz, komoly forrás, ami ily módon bekerül a gazdaságba.
- Szeretnénk, ha a munkáltatók adhatnának a lakhatáshoz kedvezményt a munkavállalóiknak, adómentes, adókedvezményes, vagy járulékmentes formában, béren kívüli juttatásként.
- Szeretnénk 2026 végéig fenntartani az új lakásépítéseknél az 5 százalékos áfát. Végül a lakáspiac élénkítését célozza a kereskedelmi bankokkal történő tárgyalássorozat is, melynek során remélhetőleg sikerül megállapodni egy 5%-os hitelplafonban a lakáscélú hitelek esetében a lakosság számára. Egy ilyen kamatszint mellett, vélhetően bátrabban vennének föl hitelt a magyar emberek lakásvásárláshoz vagy lakásépítéshez.

Új Gazdaságpolitikai Akcióterv - Demján Sándor Program

- Ami a vállalkozásokat leginkább érinti, az a Demján Sándor Program. A magyar kormány elkötelezett a kis- és középvállalkozások erősítése mellett. A foglalkoztatásban ők azok, akik az oroszlánrészt vállalják, a foglalkoztatottak 2/3-áért felelnek. Tehát a Demján Sándor Program már nevében is üzenet a szektornak - különösen a Fejér megyeieknek, hiszen ő maga is innen való -, egy példaértékű vállalkozóról beszélhetünk. 2025-ben 1400 milliárd forintnyi támogatás áll a róla elnevezett program mögött.
- Az egyik kiemelt cél a kkv-szektor feltőkésítése, melynek eszköze a Széchenyi Tőkefinanszírozási Program, 100 milliárd forintos kerettel. Indul emellett egy plusz kkv-s beruházásélénkítő program is. Minden egyes forinthoz, amit a kis- és középvállalkozások beruházásra, fejlesztésre fordítanak, a kormány további egy forintot ad támogatásként. Az 50 milliárd forintos keretből reményeink szerint azok az 50-150 millió forint értékű beruházások, amelyeket már jó ideje tervez a szektor, de eddig forráshiány miatt nem tudta elindítani, most végre megvalósulhatnak. Ezek nélkül a beruházások nélkül nem tudunk gazdasági növekedést elérni.
- Mind a kormányzat, mind a kamara úgy gondolja, hogy az informatikai fejlesztésekbe érdemes pénzt fektetnünk. A vállalkozások digitális jelenléte nagyon fontos, és itt nagy a lemaradás. Sokaknak még ma sincs honlapja, vagy, ha van, az elavult, nem jó képet fest az adott vállalkozásról. Fontos cél, hogy egy kisvállalkozás a mai modern kor lehetőségei közül minél többet használjon, és ezt minél inkább képes legyen a saját vállalkozása javára fordítani. Nem csak a honlapokról van szó, hanem a működést segítő megoldásokról is. Erre is lesznek majd támogatások. Ezzel akár munkaerő is kiváltható, vagy a döntéshozatal is támogatható, ami szintén növeli a versenyképességet, erősíti a piaci pozíciót.
- A Széchenyi Kártya Program keretében is jelentős változást tervezünk. 3,5%-ra szeretnénk csökkenteni a hitelkamat szintjét. Ez már gyakorlatilag el is indult november elsejével. A következő év végéig 150 milliárd forintot tervez a kormány támogatásként a hitelprogramba tenni, éppen annak érdekében, hogy minél több hitelt vegyenek fel, és minél bátrabban indítsák el a kkv-szektor szereplői a beruházásaikat.
- Az Eximbanknak egy exporteszköz hitelprogramja futott korábban, ami most a terveink szerint újraindításra kerül. Ez már nagyobb cégeknek szól, de még mindig a kkv-szektor szereplői számára is elérhető lehetőség. 350 milliárd forintos kerettel azokat a vállalkozásokat szeretnénk támogatni, akik exportpiacra dolgoznak. Ők azok, akik segítségünkre vannak abban, hogy a külkereskedelmi mérlegünk egyensúlyban legyen. Az elmúlt negyedévekben ez pozitív volt, ezt szeretnénk továbbra is fenntartani.
- A még nagyobb vállalkozások számára kifektetési program indul, mely 50 milliárd forinttal támogatja az akvizíciókat, melyeket Magyarország területén kívül, külföldi vállalkozások felvásárlására, kooperációs szerződés megkötésére, vegyesvállalatok létrehozására tudnak használni a hazai vállalkozások. Azt szeretnénk elérni ezzel, hogy akinek a képességei ezt már lehetővé teszik, elérte azt a méretet, van egy olyan szolgáltatása, vagy ipari termelése, termék előállítása, amivel külföldön is piaci szereplővé tud válni, akkor ezt kormányzati szinten is támogassuk.
- Nagyon fontosak a vállalkozásfejlesztési uniós források, melyek a következő évben fognak érkezni. 650 milliárd forintnyi forrással tudunk majd kalkulálni. Ezek a korábbról már jól ismert új GINOP Pluszos források lesznek. Januártól lesz ennek egy érdemi kommunikációs időszaka, akkor fogjuk tudni a részleteket is megosztani önökkel.
- Végül, ami szintén fontos célkitűzésünk, a kkv-szektor adminisztrációs terheinek a csökkentése. Tehát nemcsak a kamara adminisztrációját kell csökkenteni és ezzel a működését javítani, hanem a kkv-szektor adminisztrációs terhét is. Furcsa, hogy ez alapvetően nem pénzkérdés, mégis valamiért ezt a legnehezebb átvinni.

Új Gazdaságpolitikai Akcióterv - A jövedelmek vásárlóerejének növelése

- A bérmegállapodási program szintén egy fontos része az Új Gazdaságpolitikai Akciótervnek. A kormányzat egy hároméves bérmegállapodás keretében úgy kívánja emelni az átlagbéreket és a minimálbért, hogy annak a terheit a vállalkozások viselni tudják. Ezt már megelőzte egy 6 éves bérmegállapodás 2016-ban, melyet sikerült tartani. Most egy ugyanilyen indul 3 évre.
- 500 milliárd forintos keret áll a Munkáshitel Program rendelkezésére, mely a 17 és 25 év közötti fiatalokat segíti majd. Ez is egy jó hír a vállalkozói szektornak, hiszen a munkavállalóik gyarapodhatnak ezáltal.
- Több lépcsőben megduplázzuk a családi adókedvezményeket, 2025-2026-ban 50 százalékkal, majd ’26 januártól ismét 50 százalékkal. Ezzel is nő a családok jövedelme, azaz élénkül a kereslet.

Új Gazdaságpolitikai Akcióterv - Budapest lakhatási problémái, kollégiumi férőhelyek bővítése

- Végül van néhány budapesti fókuszú intézkedése is az Akciótervnek. A magánszállás és egy ehhez kapcsolódó szolgáltatás, az Airbnb lakáskiadás szabályai szigorodnak. A kormány eredetileg egy drasztikus lépéssel meg akarta szüntetni a jövő évtől az Airbnb kiadású lakásokat, mert ezek olyan mértékben növelték a lakbéreket a belvárosi V., VI., VII. kerületben, hogy gyakorlatilag a magyar fiataloknak, vagy a magyar családoknak nem volt lehetőségük arra, hogy ott béreljenek lakást. Végül sikerült egy konszenzust kötni, miszerint 2025 és 2026-ban nem lehet növelni a bérbeadott lakások számát az Airbnb kategóriában, és egy jelentős adóemelést foganatosítanak ezen a területen, az eddigi 36 ezer forintról 150 ezer forintra emelik az ehhez a tevékenységhez köthető adókat.
- Szeretnénk a lakásbérleti díjakat is csökkenteni, a szerződési feltételeket pedig javítani, mert ma a lakásbérleti szerződések nem nyújtanak elég garanciát a lakástulajdonosoknak arra, hogyha nem fizet a bérlő, vagy nem rendeltetésszerűen használja a lakását, akkor a szerződést felmondva meg is tudjon tőlük szabadulni. Ezen is változtatnunk kell.
- Végül, ami még nagyon fontos, a kollégiumi férőhelyek tekintetében is lépések történnek, mert ezen a téren nagy lemaradásban vagyunk. Úgy tűnik, sikerült a fővárossal megállapodni, és egy 15 ezer férőhelyes kollégium, vagy inkább diákvárosnegyed fog épülni Budapesten, illetve más nagyvárosokban is. Az egyetemi városokban támogatási programot kell majd indítanunk, hogy a kollégiumi főhelyek száma nőni tudjon, és így a fiatalok, illetve a családok tanulással kapcsolatos költségei csökkenhessenek.
Ezt követően a szót Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara frissen megválasztott elnöke vette át, és bevezetőként levetítette azt a filmet, ami a kamara jövőjéről, jövő kamarájáról tartott korábbi fórumról készült. Ezen a rendhagyó eseményen jelen voltak a kamara tisztségviselői, a kormányzat, a törvényhozás magasrangú képviselői, és természetesen a vállalkozók.
- Ez az a rendezvény, ahol elindult egy párbeszéd, ami aztán megmutatta a csapatban való együttműködés erejét, a közös tenni akarás, a párbeszéd fontosságát, és azt, hogy mennyire nyitottak a kormányzati képviselők egy ilyen új típusú kamarára - mutatott rá a levetített film kapcsán az összefogás erejére a kamara új elnöke.

A kamara reneszánsza - a jövő kamarája
Nagy Elek

Szolgáltató kamara

- Minden segítséget meg fogunk adni a területi kamaráknak, hogy minél több minőségi szolgáltatást nyújtsanak. Anélkül, hogy most a részletekbe belemennék, úgy gondoljuk, hogy kell egy alapszolgáltatás, emellé pedig fontos, hogy eltanuljuk egymástól azt, amiben egy-egy kamara kiemelkedik, amit jobban csinál, mint mások.

Tudásalapú kamara

- Ez a közép- és hosszú távú programnak a lelke. Ugyanis ahhoz, hogy versenyképesek legyünk, az biztos, hogy a munkaalapú gazdaságnak tudásalapúvá kell válnia. A vállalkozások - ahogyan a gyerekek is - tanulással, lépésről lépésre haladva tudnak kicsikből, nagyokká válni. Ehhez viszont egy olyan intézményrendszert kell felépítenünk, ami ezt segíti. A jó hír, hogy az osztrák kamaránál régóta működik már egy ilyen rendszer, és ők partnerek is abban, hogy ezt átadják nekünk. Ennek az is a hozadéka lehet, hogy az osztrák-magyar kereskedelem még inkább erősödhet.

Hálózatban működő kamara

- Ahogy arról már szót ejtettem, egymástól is rengeteget tudunk tanulni. Ehhez előtérbe kell, hogy kerüljön a digitalizáció. Ez ugyanis a hálózatosodás egyik alapja.

Konzultáló kamara

- Alapkérdés. Meg kell kérdeznünk a legfontosabb ügyekben a vállalkozókat. Már most elindítottunk egy kutatást, egy kérdőívet a bértárgyalások segítésére, hogy lássuk, mi a teherbíró képesség, és mi a véleménye erről a vállalkozásoknak? Ugyanezt tesszük az adminisztráció-csökkentés érdekében is. Ebben a munkában a kamarának a területi kamarákra kell építenie. Persze azt is tudjuk, hogy a különböző területi kamaráknak a minősége különböző, most ez is ki fog derülni. Látni fogjuk, melyik kamara hogyan dolgozik, milyen eredményt ér el. A területi kamarák között verseny van. Azt gondolom, a Fejér megyeieknek nincs miért aggódniuk.

Nemzetközi Kamara

- Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy segítsük a vállalkozások piacra jutását, hogy ennek eredményeképpen megerősödjenek.

Szervezetten működő kamara

- Csak akkor tudunk eredményeket elérni, ha szervezetten működünk. Egy rendszert szeretnénk felépíteni, ahol a csapatmunka érvényesül, a szakterületeknek valós felelősei vannak, a vezetők pedig ténylegesen vezetnek.
- Most, azon kívül, hogy közép-hosszú távon egy tudásalapú kamarát építsünk, nagyon fontos az is, hogy azonnali lépéseket is tegyünk annak érdekében, hogy a vállalkozóknak könnyítsünk a helyzetén, és támogassuk a munkájukat. Ezért üdvözöljük a kormány törekvéseit, és a most elinduló új gazdaságfejlesztési programokat, ezek részleteit megismerve, a véleményünket is el fogjuk róla mondani. A most folyó tárgyalásokon már javaslatokat is tudunk tenni olyan azonnali lépésekre, amelyek nem kerülnek pénzbe, vagy csak minimális költségekkel járnak, ugyanakkor GDP-növelők lehetnek.
- A lényeget a szlogenünkben foglaltuk össze: Írjuk együtt közösen a kamara jövőjét! Építsük együtt, egy új csapattal, egy új filozófiával a jövő kamaráját!

"Aktív gazdaságfejlesztési zóna vagyunk"
Czunyiné dr. Bertalan Judit
- Úgy gondolom, mindannak, amiről eddig szó esett, az az alapja, hogy a gazdaság sérülékenységét minimalizáljuk. Ennek az egyik objektív feltétele, hogy az alkalmazkodni tudást a kormányzati jogalkotás is meg tudja tenni. Egy kihívásokkal teli másfél évtized van mögöttünk, ez idő alatt a kormányzat együttműködött a gazdasági szektorral, és ez az időszak kifejlesztette a magyar kormányzatban az alkalmazkodási képességeket, és az ehhez szükséges tudást. Jöhetett az elmúlt időszakban bármilyen külső vagy természeti csapás, a gazdaságot befolyásoló tényező, a kamarákkal, a gazdasági szervezetekkel, a vállalkozásokkal, a gazdaság szereplőivel összefogva mindig sikerült olyan kormányzati döntéseket, jogalkotási folyamatokat elindítani, ami aztán a magyar gazdaság válságállóságát erősítette. Ha végigtekintek az elmúlt másfél évtizeden, akkor leginkább konzultatív kormányzást látok. Partnerként tekintett a kormányzás a kamarákra, és más szervezetekre is, akár a szakképzésről beszélünk, akár a bérmegállapodásokról, vagy akár az első markáns gazdaságtámogató tervről 2010-2014 között. De említhetném a közigazgatás átszervezését, az adminisztráció-csökkentést is, mely kormányzati program volt.
- Már akkor is a gazdaság versenyképessége állt a fókuszban, hogy azt az adminisztrációs teher csökkentésével segíteni tudjuk. Mindemellett akadálymentesítettük a magyar utakat, melyeken a magyar vállalkozások közlekednek.
- Azóta persze sok minden megváltozott a gazdasági környezetben. Most ismét egy adminisztrációs program kell, hogy a vállalkozások versenyképessége tovább tudjon erősödni. A 21 pontból ez az egyik legfontosabb, az, hogy a kormány az apparátusán keresztül ne gördítsen olyan akadályokat a vállalkozások és a gazdaság elé, amelyek szükségtelenek, amelyek gátolják a gazdaság szereplőit, hogy sikereiket elérhessék.
- Ebben mi jók vagyunk, a gazdaságfejlesztési zónában 9 kamarával dolgozom együtt, és ennek keretében ágazati és szakpolitikai kérdéseket, a kormányzat vagy a jogalkotás problémáit területi konzultációk keretében vitatjuk meg. A mi gazdaságfejlesztési zónánkból ma is folyamatosan érkeznek az adminisztráció és kormányzati bürokráciára csökkentésére irányuló javaslatok, kérések. Ezeket a területi kormányhivatalokkal és gazdasági szereplőkkel együtt próbáljuk is - a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumon keresztül is - eljuttatni az érintett tárcához.

Tudás alapú gazdaság, tudás alapú kamara

- Még két fontos versenyképességi tényezőről szeretnék szót ejteni. Ez pedig a tudásalapú gazdaság, és a tudásalapú kamara. Ezen a téren fontos együttműködések születtek.
- Az elmúlt esztendőkben a versenyképesség egyik meghatározója lett Komárom-Esztergom vármegye. Északnyugat Magyarországon mindenféleképpen, hiszen egy Ausztriával határos gazdaságfejlesztési zónában vagyunk, de a felvidéki szlovákiai gazdasággal is vannak pozitív irányú változások a határ menti magyar gazdaságot érintően. A határmentiség komoly kihívásokat jelent a szakképzett munkaerő megszerzésében, megtartásában, és ma már nem elsősorban a bér az, ami dominál a munkaerővándorlásnál.
- Ugyancsak komoly kihívásokkal küszködünk ebben a zónában a szolgáltatások, az önkormányzati szolgáltatások szervezésében is. A határon napi ingázók számára - bár nem itthon adóznak -, mégis itt kell megteremtenünk számukra a közszolgáltatási feltételeket. Ezen a téren többszörös a verseny a határon innen és túl működő vállalkozások között. Győr-Moson Sopron, Vas, Komárom-Esztergom vármegye nyugati része már ennek a gazdasági kihívásnak a hatásait szenvedi a gazdaság minden területén. Ezért nagyon nem mindegy, hogy milyen lépéseket teszünk a szakképzett munkaerő megszerzéséért, megtartásáért.
- Kiváló, az alkalmazott tudományokra épülő egyetemeink vannak, melyek komoly együttműködéseket hoztak létre a gazdaság szereplőivel. A tudásalapú gazdaság és a tudásalapú kamara tekintetében is elkezdődött már a párbeszéd. Nagyon fontos, hogy a kis- és nagyvállalati szektor is tudástőkéhez jusson az egyetemekkel való együttműködésben, amit aztán a saját vállalkozásába fektetve, növelheti értékállóságát, a versenyképességét, és csökkentheti a sérülékenységét.
A gazdaság szolgálatába kell állítani a képzési rendszert annak érdekében, hogy mind a pályát választó fiatalok, mind pedig a már aktívan dolgozók, az irányváltásra, pályaváltásra kényszerülők rugalmasan tudjanak alkalmazkodni a munkaerőpiaci kihívásokhoz, ha kell, szakmát tudjanak váltani, tudást tudjanak bővíteni.
- A képzési rendszer erre már felkészült. A duális képzési rendszereknek köszönhetően a vállalkozásokat minden szinten be lehet vonni az együttműködésbe.

Vármegyei szintű képzési tanácsok

- Talán az eddig elhangzottak is igazolják, hogy egy aktív gazdaságfejlesztési zóna vagyunk. A hat vármegye 9 kamarájával való együttműködés újragondolásában, új tematika keresésében, látva a területi egyenlőtlenségeket a szakképzésben, úgy vélem, hogy a szakképzési centrumoknak komoly megerősítésre van szükségük.  A gazdaság gyors változásaira rugalmasan akkor tudnak reagálni, ha helyi szinten a versenyképességi tényezőket szem előtt tartva, együtt átgondoljuk a szakképzési centrumok munkáját, és annak segítésére létrehozunk egy vármegyei, vagy akár egy járási szintű támogató fórumot. Olyan képzési tanácsokat - a kamarák és a gazdasági szereplők együttműködésével -, amelyek a szakképzésben aktívan tudják a kis- és középvállalkozások felé is közvetíteni annak az előnyét, hogy a duális partnerség az nem hátrány. Persze előbb be kell fektetni, és egy teljes képzési ciklust teljesíteni ahhoz, hogy az előnyeit élvezhessük. Teljesen más kihívás ez egy nagy-, vagy középvállalatnak, mint egy 5-8 fős mikrovállalkozásnak.
- Ezen a téren a mi gazdaságfejlesztési zónánkban biztosan el fogunk indulni - a területfejlesztési, gazdaságfejlesztési szempontokat összehangolva, hiszen nekünk, gazdaságfejlesztési zónabiztosoknak mégiscsak ez a dolgunk, hogy az önkormányzati fejlesztések és a gazdasági fejlesztések szándék szerint összeérjenek -, hogy vármegyei - vagy járási - szinten egy támogató tanácsot létrehozzunk. Ebben elsőszámú partnerként számítok a kamarákra, hogy a szakképzési jövőt kialakítsuk, a szakképzés stratégiáját a gyakorlatban is megvalósítsuk. Ehhez a keretet a kormány megadta. Egy olyan alkalmazkodni tudó és rugalmas szakképzési rendszer alakult ki az elmúlt időszakban, ami azt gondolom, hogy tényleg képes a gazdaság szolgálatára. Ehhez azonban a kamaráknak nem ágazati irányítói szerepet kell vállalniuk, hanem partneri, aktív együttműködést. Tudást kell beemelni a szakképzési centrumokba. Abban kell segíteni, hogy milyen irányba fejlődjön az ágazati struktúra. Együttműködést várok, és arra hívom a térség kamaráit, hogy ebben legyünk proaktívak. Egy erős gazdasági térség ezen a téren nehezebb helyzetben van, mint egy fejlesztendő, mert ott még adottak a fejlesztési irányok, nekünk viszont meg kell őriznünk a már elért szintünket, és ki kell aknáznunk a gazdasági potenciálunkat.

Cseh Teréz