Adonyban megújult a kápolna környéke
Cél a nehéz időszak túlélése

Adony polgármesterétől, Ronyecz Pétertől megtudtuk, hogy sikerrel jártak az önkormányzat tárgyalásai, és a város lakóinak nem kell Dunaújvárosba utazni ügyeik elintézéséhez, hiszen a helyi okmányiroda hamarosan kormányablakká alakul át. Persze nem csak erről, hanem a Duna-menti kisvárost érintő egyéb kérdésekről is beszélgettünk.

- Hogy vészelte át a város minden idők legnagyobb dunai árvízét?
- Adonyt teljes vonalában érintette a nyári árvíz, az a szerencsénk, hogy a 6-os számú főút az árvízvédelmi fővédvonal, és ez egy jó állapotú töltés. Ugyan a legmagasabb árvizet mérték az idén, de ez nem okozott problémát. Ami gondot jelentett, az a 6-os út Duna felöli oldalán lévő révterület, ahol sajnos van néhány állandó lakos is, őket és a dolgaikat kellett biztonságba helyezni. Ettől függetlenül folyamatos ügyeletet tartottunk, készültünk homokzsákokkal, de szerencsére ezekre nem volt szükség. Jelentkezett ugyan itt-ott kisebb buzgár a gát városi oldalán, de olyan gyorsan levonult az árhullám, hogy ezek sem okoztak nagyobb problémát.

- A járási rendszer kiépítése miként érintette a települést?
- A közigazgatás átszervezésével Adony a dunaújvárosi járáshoz került. Az okmányiroda is az ő fenntartásukkal működik tovább, és ebből az év végéig kormányablakot alakítanak ki. Így gyakorlatilag senkinek sem kell elzarándokolni, mindent – az építésügy kivételével - helyben tudnak intézni az itt élők. Összességében tehát eredményesek voltak a tárgyalásaink, amiknek következtében így alakultak a dolgok. Én úgy gondolom, hogy a mi járásunk nagyon jól működik, segítőkész, hozzáértő szakemberek intézik a lakosság ügyeit.

- Mi lett az általános iskola sorsa?
- Nagyon sokat költöttük az iskolánkra, és jól, gazdaságosan működő, korszerűen felszerelt intézménynek adtuk át a fenntartói jogát is az államnak. A testülettel együtt azt valljuk, hogy egy ilyen fontos esetben az osztott felelősség nem jó, legyen egy kézben mindenféle vonatkozásban az iskola. Az egy más kérdés, hogy gazdaságilag mindez miként érinti Adonyt. Durván negyven és ötven millió forint között van az a forrás, amit ezzel elveszítettünk. A finanszírozás nekünk százmillióba került eddig, most pedig száznegyven milliót fizetünk az államnak. Ebből a szempontból tehát nem jöttünk ki valami jól az intézmény átadásából. Persze a gazdasági oldal egy dolog, bízunk abban, ha anyagilag nem is, de szakmai oldalról ez a hiány meg fog térülni az oktatás színvonalában.

- Mit jelent Adonynak, hogy megszabadult adósságállományától?
- Mivel Adony 5000 fő alatti település, így a teljes, nyolcszáznegyven milliós adósságállományunkat átvállalta az állam. Ezt az összeget egyébként 25 év alatt kellett volna visszafizetnünk, és megvoltak hozzá a tervezett forrásaink. Persze a költségvetésünk ezzel a lépéssel nem lett ennyivel több, és mindehhez egyszerre jöttek a szigorítások is. Például nem vehetünk fel hitelt, csak különleges kormányhivatali engedéllyel, vagy nem lehet mínuszban tervezni a költségvetést. Ezek a rendeletek alapjaiban változtatták meg az önkormányzatiság eddigi működési mechanizmusát. Ezt el kell fogadnunk, mert egy demokráciában egy önkormányzatnak komoly felelőssége kell, hogy legyen.

- Miként látja a jövőt, mik a terveik?
- A jövőnket alapjaiban meghatározza a helyi adóbevétel, amelynek legnagyobb részét a Magtárház Kft-től várjuk. Sajnos a cég sorsa még mindig nem rendeződött megnyugtatóan, a helyzet úgy néz ki, hogy a Magyar Fejlesztési Bank odaadta egy állami cégnek működtetésre. A kilátásaink ebből a szempontból nem túl jók. Persze a meglévő iparterületeinket jó volna hasznosítani, de a befektetői kedv a mai viszonyok között nem mondható éppen egetverőnek. Ígéretek, szándékok vannak, de konkrét cégek letelepedése egyelőre nem várható, hiszen mindenki kivárja, hogy mi fog történni a világban, és Magyarországon. Így elsősorban a túlélés a feladatunk. Ha úgy vesszük, mindenünk megvan, kiépült a városban a teljes infrastruktúra, amikor lehetőségünk volt megcsináltunk minden felújítást.

- Hogyan működnek a város civil szervezetei?
- A civil szervezetek, egyesületek sok ötlettel jönnek hozzánk, aktívak, ám az első útjuk mindig az önkormányzathoz vezet, hogy a terveik végrehajtásához finanszírozást kérjenek. Ez így helyes, természetes, és lehetőségeink mértékében mindig támogatjuk őket. Vannak persze olyanok, akik rendszeresen pályáznak. Például a Dunamenti Szent Orbán Borrend a Római Katolikus Egyház beleegyezésével pályázati forrásból, önkormányzati segítséggel, adonyi magánszemélyek és vállalkozók támogatásával elvégezte a szőlőhegyi, 200 éves kápolna melletti támfal és lépcső rekonstrukcióját, és rendbe tette a közvilágítását is. A kápolnát eddig földlépcsőn lehetett megközelíteni, amely mindamellett, hogy balesetveszélyes volt, állandó karbantartást is igényelt. A negyvenmilliós munka pozitív eredményt hozhat a jövőben a település idegenforgalmát illetően.

Veér Károly