FEJÉR/KOMÁROM-ESZTERGOM/VESZPRÉM MEGYE

Beharangoztuk előző lapszámunkban a SVÉT 11.0 gasztronómiai rendezvényt – a Stílusos Vidéki Éttermiség Találkozóját –, melynek ezúttal a rácalmási Jankovich Kúria Wellness Hotel**** volt házigazdája. Mint a sorszámból látszik, ez a tizenegyedik közönségtalálkozó volt, ahol az azonos felfogású, de eltérő stílusú éttermek baráti szövetsége mutatta be a széles közönségnek egyedi ételkreációit, középpontban a zöld almával, mely a rácalmásiak logójában is szerepel.

A Vértes Agorája adott otthont annak a hagyományos ünnepi megyei közgyűlésnek, amelyen azokat a szervezeteket, cégeket és személyeket ismerték el, akik az elmúlt évben, a saját szakterületükön a legtöbbet tették szűkebb hazánk boldogulásáért. A rendezvény fényét a Népház Show Formációs Tánc Együttesének pörgős előadása, továbbá Demeniv Mihály parádés harmonika szólója emelte. Az eseményt házigazdaként Schmidt Csaba, Tatabánya MJV polgármestere nyitotta meg.

A Solar Decathlon egy két éven át tartó, egyetemek között zajló innovációs verseny, melyen a BME csapat saját bevallása szerint, legalább öt évre szóló szakmai tapasztalatot szerzett. Ebben nem kis szerepet vállalt főszponzoruk, Dienstmann Tamás, a Horizont Globál Kft. ügyvezető igazgatója, aki záróakkordként nagyszabású gulyáspartira hívta meg a verseny hazai érintettjeit. Meghívást kaptak az egyetemek vezetői, a versenyen indult hallgatók, a főszervező ÉMI, szponzorok, segítők, szakmai és kormányzati szervezetek, és nem utolsó sorban a média képviselői. A jó hangulatú összejövetel különlegessége volt, hogy Dienstmann Tamás egykori sporttársát, hűséges barátját, Wichmann Tamást, kilencszeres kenu világbajnokot kérte fel szakácsnak, aki az ötvenéves barátság jegyében örömmel vállalta a feladatot. A gulyás fantasztikus lett, a parti remek hangulatban zajlott, nekünk pedig alkalmunk nyílt beszélgetni a BME csapat vezetőivel, és főszponzorukkal.

Régiónk valamennyi megyéjében elindul egy a beszállítói és külpiaci területen tevékenykedő kis- és középvállalkozásokat segítő mentorprogram. A jelentkezéseket a Kereskedelmi és Iparkamarák fogadták. Olyan termelőtevékenységet folytató kkv-at vártak, amelyek be kívánnak lépni a hazai, uniós vagy nemzetközi beszállítói láncokba, illetve nyitni kívánnak a külpiacok felé.

Országos Vállalkozói Mentorprogramot indított a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, illetve a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvánnyal konzorciumi együttműködésben. A Fejér megyében kiválasztott mentorok egyike a szabadbattyáni Fiers Mechanika Kft. Multinacionális cégek beszállítójaként első kézből tudják átadni saját tapasztalataikat. Fiers Andrást, a közel 40 éves múlttal rendelkező vállalkozás tulajdonos-cégvezetőjét arra kértük, mutassa be vállalatát és azt az utat, amit ők már végigjártak a sikeres beszállítóvá válás során.

Nemcsak generáció-, hanem szemléletváltás is zajlik a tatai DERIK Hungária Kft.-nél. Az országban mintegy 70 objektumot őrző cég a drága, és egyre kevesebb rendelkezésre álló élő munkaerőt automatizálással igyekszik kiváltani. Ennek a folyamatnak fő irányítója Rigó Péter, aki nejével, Ágnessel igyekszik átvenni a családi vállalkozásban az édesapa, Rigó Erik, és az édesanya, Rigóné Szabó Klára szerepét. Persze még az „öregek” is dolgoznak, ám a folyamat elkezdődött.

Török László, közel két évtizeden át vezette a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. tatabányai és székesfehérvári egységeit, áprilistól pedig a globális termelésért felelős operatív igazgatóként folytatja munkáját a cégcsoporton belül. Előléptetését követően – a nyár folyamán - a hazai vállalat további jelentős szervezeti változáson ment keresztül. A tatabányai egység élére Szundy Olivér került, míg a székesfehérvári gyárat a jövőben Udvar Csaba igazgatja. A frissen kinevezett gyárigazgatókkal készült kettősinterjúnkban arra voltunk kíváncsiak, mi indokolta a változásokat, hogyan érinti mindez a cég működését, helyi kapcsolatait, és a jövőt illetően milyen elképzelések vannak kibontakozóban.

Az egykori tatabányai MÁV szálló kollégiummá alakítása után újabb komoly kihívásnak kell megfelelnie az EP Konstruktív Kft. gárdájának. Az ügyvezető-tulajdonossal, Ercsey Áronnal, és Csizmadia Zoltán vállalkozási- és termelési igazgatóval beszélgettünk a megvalósult és a folyamatban lévő építkezésekről.

Beruházásával 100 munkahelyet hozott létre tatabányai gumiabroncsgyárában a japán Bridgestone, mellyel a magyar gazdaság gerincét adó autóiparnak teremtett további beszállítói kapacitást – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a létesítmény átadásán. Hozzátette: a kormány 826 millió forinttal támogatta a 9,2 milliárd forintos fejlesztést, mely a legmodernebb digitális technológiát alkalmazza.

Rengeteg a munka, sorban állnak, hónapokat várnak a megrendelők. A megnövekedett igényeknek nem könnyű megfelelni, nincs elegendô számú és képzettségű munkaerő, felhígult a szakma. A szűkre szabott határidők, összecsapott, súlyos hibáktól hemzsegő tervek ugyancsak negatívan hatnak a minőségre, az ütemterv szerinti munkavégzésre. A rossz kivitelezést javítani, a képzetlen munkaerőt nap mint nap tanítani kell. Rengeteg idő és energia emésztődik fel feleslegesen. Ahelyett, hogy a társadalom elismeréssel adózna az építési ágazat teljesítménye előtt – mert azt mindenkinek látnia kell, hogy szebbnél szebb épületek, csodás építmények bújtak és bújnak elő a földből országszerte –, a figyelem a bajokra, a bosszúságokra terelődik. Leértékelődik mindaz, amit a szakma megteremtett. Éppen ezért, ha a vészharangot nem is kell megkongatni, azért érdemes kinek-kinek a maga háza táján rendet tenni, hogy amiért olyan keményen megdolgozott a hazai építőipar, ne veszítse el ilyen hibák miatt – foglalta össze az ágazatot leginkább sújtó gondokat Grabarics Gábor, a Grabarics Építőipari Kft. cégtulajdonos-vezérigazgatója.

Dr. Dániel Zoltán András, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának oktatója ez év januárjától igazgatóként vezeti a felsőoktatási intézményhálózat legfiatalabb egységét, a Kőszegi Kampuszt. A vállalkozásokra specializálódott egyetemi tanár kampuszigazgatóként Kőszegen a mesterképzések mellett olyan másoddiplomát adó szakirányokban is gondolkodik, amelyek a legjobban segítik a gazdaság szereplőit, a helyi és környékbeli vállalkozásokat. Ilyenek például a februárban induló Innovációs, illetve Vállalati kommunikációs menedzserképzéseik, melyre 2020 január közepéig lehet jelentkezni.

Berhida város vezetése minden évben nagy hangsúlyt fektet a város legnagyobb rendezvénysorozatának megszervezésére, főleg arra, hogy olyan művészeket hívjanak, olyan programokat kínáljanak, amit az itt élők szeretnének. Ennek érdekében, ahogy minden évben, közvélemény-kutatást végeznek, és a színpadra csak azok kerülhetnek, akikre a legtöbben szavaznak. Így nincs csalódás, a berhidaiak azt kapják, amit „megrendeltek”, és mindenki joggal bizakodhat, hogy előbb-utóbb az ő kedvencére is sor kerülhet.

Ki gondolná, hogy az olyan több évtizede sikeres helyi mikroközösségeket, mint egy kertbarát kör, képes kihívás elé állítani a klímaváltozás, melynek jelei egyre jobban megmutatkoznak a mindennapokban. Na, de mit tudunk ez ellen tenni? – kérdeztem Kellerné Szász Anikót, a Berhidai Kertbarát Kör vezetőjét, a Berhidai Napok keretében nyílt, és az idén is gyönyörű kiállításuk megnyitóját követően.

Herend nevét ma már az egész világ ismeri. A legtöbben az igencsak jól csengő, világhírű Herendi márkanévről, a neves porcelánról hallottak, de nem ismeretlen a Herendi Majolika sem, mely kerámiaiparával öregbítette a település jó hírét. Nem is csoda, hogy ilyen nevezetességek „birtokosaként” Herend – húsz évvel ezelőtt beadott kérelmére – megkaphatta a városi rangot. A jubileum kapcsán Jánszky Lajos László polgármesterrel a település múltjáról, a várossá válás történetéről, Herend jövőjéről beszélgettünk.

A Herendi Porcelánmanufaktúra közel kétszáz éves múltjával meghatározó tényezője Herendnek. A település – ezt senki sem vitathatja - a porcelánnak köszönheti hírnevét éppúgy, mint városi rangját. A manufaktúra és a város élete egybeforrt, együtt tervezik a jövőt, és együtt ünneplik a sikereket, legutóbb épp a városalapítás huszadik évfordulóját. Ennek kapcsán kértük fel dr. Simon Attilát, a világhírű Herendi márkával rendelkező társaság vezérigazgatóját, hogy idézzük meg a múltat, és tárjuk fel a Herendi Porcelán városalapító sikerének titkát.

Herend meghatározó vállalkozásai közé sorakozott fel az Árkossy Bútor Kft. az elmúlt két évtizedben. Míg a település a várossá válás útját járta, addig a húszfős kisvállalkozás egy európai szintű középvállalattá nőtte ki magát. Történetükről, sikereikről, az Árkossy-módszerről – mivel a cég tulajdonosai Árkossy Tamás és neje, Árkossy Emese épp külföldön voltak - Üveges Csaba, főmérnök mesélt lapunknak. Az alapítók értékes gondolatait azonban így is sikerült cikkünkben megidézni, színes bemutatkozó anyagukból átemelve azokat.

Az ELTE PPK és a Jobb Veled a Világ Alapítvány felmérése szerint immár másodszor lett három év alatt Magyarország legboldogabb települése Tatabánya. Schmidt Csaba polgármester, akit pártja harmadszor jelölt a városvezetői poszt betöltésére, erről így vélekedik: „Nem tudom, hogy valóban Tatabánya-e a legboldogabb település, de ez egy jó cél, hogy azon dolgozzunk, hogy Tatabánya legyen a legboldogabb település Magyarországon!”

Tóth István polgármestert a közelmúltban az új beruházások-kultúra-sport témáról faggattam, most arra kértem, a fejlesztések témakörét tekintsük át.

„Örömmel tekintek vissza az elmúlt öt évre, mert ez egy rendkívül sikeres ciklus volt, köszönhetően a képviselőtestületnek és a kormányzattal való jó együttműködésnek. Célunk elsősorban az volt, hogy Balatonkenesét továbbra is egy élhető, családias, családbarát településnek tartsuk meg, és ez sikerült” – kezdte ciklusértékelőjét Tömör István, Balatonkenese polgármestere.

Nyikos Lászlót, Polgárdi város polgármesterét arra kértük, értékelje az elmúlt öt esztendő munkáját. Arra voltunk kíváncsiak, mit sikerült megvalósítaniuk a kitűzött célokból, mindez milyen módon képes hozzájárulni a város fejlődéséhez, illetve hogyan képzelik településük jövőjét, további fejlesztését.

Turi Lajos, Tát város polgármestere elfogult a településsel kapcsolatban. Büszke arra, hogy az elődök is mindig nagyon garasosan alkották meg a költségvetést, és ha nem is nagy léptekkel, de mindig valami apró lépéssel történtek fejlesztések. Büdzséjük soha nem volt mínuszban, és öt évvel ezelőtt egy nagyon stabil költségvetést kaptak örökül.

Minden évben egyre magasabbra helyezik a lécet a Rácalmási Tökfesztivál szervezői. Az évek óta csupa-csupa önkéntesekből, a Rácalmási Városvédő- és Szépítő Egyesület tagjaiból álló csapat több mint másfél évtizede olyan nívós fesztivált rendez, amit nehéz túlszárnyalni. Most, a tizenhatodikra mégis megpróbálták. Újítások, profi szakemberek bevonása, régi, jól működő kapcsolatok, programok visszahozása – a végeredmény pedig önmagáért beszél: teltházas produkciók, kísérőprogramok és kiállítások, és nincs vége a „forradalomnak”, jövőre még profibbak lesznek, ígéri Steiner Lajos, főszervező, a Városvédők elnöke.

Veszprém tőszomszédságában, Nemesvámoson a település vezetői összefüggő rendszerként kezelik fejlesztéseiket, és pályázataikkal tudatosan, összehangoltan törekednek az így kitűzött célok megvalósítására. Három forrásból, két Vidékfejlesztési Program, és egy TOP-os pályázat lehetőségeit kiaknázva finanszírozták a közelmúltban átadott agrárlogisztikai központjukat is, mely a helyi és környékbeli gazdák kínálatát lesz hivatott összehangolni az itt élők igényeivel úgy, hogy eközben a kikapcsolódás, a szórakozás, a közösség céljait is szolgálja majd az új létesítmény. A Vásári Vigasságokra első ízben szeptemberben várták a látogatókat, ahol Sövényházi Balázs polgármesterrel beszélgettünk.

Az idei Királyi Napok számos rendezvénye közül kiemelkedik ez a hagyományőrző program. Szerencsésnek mondhatják magukat a székesfehérváriak, hiszen évtizedek óta hozzájuk jár a világ – legalább is táncolni –, az Alba Regia Néptáncegyüttes meghívására érkeznek ide az együttesek.

A Művészet Alsógallán, röviden MA Kávéház 18. összejövetelén a legendás énekes, Cseh Tamás szellemét idézték meg a József Attila Művelődési Házban, melynek nagyterme zsúfolásig megtelt az érdeklődőkkel.

Legelőször ők jelentkeztek a népes szereplőgárdába: Dream Theater, Airbourne, Cradle of Filth, Life of Agony, Firewind, Queensr˙che, Ossian, Halott Pénz, Majka, majd nagy visszatérőként berobbant az Alestorm és az Ignite, s a sor csak egyre bővül. Minden szervező álma, hogy a lehető legjobb fellépőket mozgósítsa egy fesztiválra, s rémálma a lemondás, a programmódosítás. Idén ez is, az is megtörtént a fehérvári FEZEN-en.

Húsz, újabb érték került a Komárom-Esztergom Megyei Értéktárba, melyek száma így 146-ra emelkedett. Az ülésen Popovics György, a bizottság elnöke örömét fejezte ki, hogy ezúttal több turisztikai, térségi nevezetesség is szerepel a javaslatok között.

A közép-dunántúli megyeszékhelyek színházigazgatói már májusban bejelentették terveiket a 2019-2020-as évadra. Kora ősz lévén, már javában zajlanak a próbák, sőt több helyen már a közönség is láthatta az első bemutatókat. Lássuk, milyen premiekre számíthatunk az előttünk álló színházi idényben!

A Fejér Megyei Szabadidősport Szövetség a megyeszékhelyen már hagyományossá vált programja mellett arra törekedett, hogy más települések lakosainak is mozgás lehetőséget teremtsen. Így került sor székesfehérvári, iváncsai, adonyi, besnyői, csákvári, seregélyesi, pusztaszabolcsiakat megmozgató rendezvényekre az Európai Sprorthét keretében.

A címben szereplő gondolatot dr. Áldozó Tamás polgármester fogalmazta meg a kastélykapu és -kerítés avatón, melyre hatalmas tömeg gyűlt össze az Esterházy-kastély előtt. A pápaiak az elmúlt hónapokban tanúi lehettek annak, miként született újjá a főúri épület egykori falazott kerítése, hogyan kerültek helyükre a kapu darabjai és díszei, aztán az elmúlt napokban már megcsodálhatták a hatalmas barokk díszkaput is, és most az ünnepélyes átadási ceremónián is rengetegen részt vettek.