Példaértékű gazdaságfejlesztési együttműködés valósult meg a Balaton keleti kapujában, melynek révén új munkahelyek jönnek létre, és új termékek jelennek meg a piacon. Gyenge Katalin, a balatonkenesei Katica Pékség tulajdonosa, és a lepsényi Baker Street Kft., valamint a Bakony és Balaton Keleti Kapuja LEADER HACS projektjének célja a helyi termékek előállításának és piaci szerepének megerősítése.

Ünnepélyes projektátadó ünnepség keretében átadták Magyarország legidősebb és legsikeresebb Yacht Clubjának új épületegyüttesét.  A megnyitón Dr. Kontrát Károly, parlamenti államtitkár, országgyűlési képviselő, Dr. Bóka István, Balatonfüred polgármestere és Böröcz István, a BYC ügyvezető igazgatója vágta át a nemzeti színű szalagot a több, mint 300 fős ünneplő közönség előtt.

Tát első embere a negyedszázados önkormányzatiságot végigdolgozta. Nyolc évig képviselőként, tizenhat évig pedig polgármesterként szolgálta a Duna-parti kisváros közösségét. A most 74 éves Szenes Lajos nyugodt szívvel adja át a stafétabotot utódainak.

Nagyívű beruházások, élő, virágzó kulturális és sportélet, székhelyüket bővítő vállalkozások, megújult városközpont, Európa-szintű rendezvények. Székesfehérvár köszöni, jól van, jól érzi magát, és a jövőt építi – tudtuk meg dr. Cser-Palkovics András polgármestertől.

Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése nemrégiben elfogadta a „Tatabánya 2020” programot, melynek kidolgozásáról és tartalmáról Schmidt Csaba polgármesterrel beszélgettünk.

Schmidt Csaba polgármester a Vértes Agorájában mutatta be a „Gerecse kapuja a Turulnál” elnevezésű meghívásos pályázat építészeti terveit. Tatabánya MJV áprilisi közgyűlése egységesen támogatta a „Gerecse kapuja” programot, mely a Turul parkerdő és a szobor környezetének turisztikai fejlesztését célozza meg.

A Közép-Dunántúl városai közül talán Veszprém az, amely kül- és belcsín tekintetében is a legtöbbet változott előnyére, az elmúlt négy évben. Az önkormányzati ciklus legfontosabb történéseiről Porga Gyulával, Veszprém Megyei Jogú Város polgármesterével beszélgettünk.

„Idei költségvetésünket már úgy tervezhettük, hogy a tőke- és kamattörlesztés alól felszabaduló forrásokat városunk fejlődésére, uniós pályázatok önrészére, munkahelyek megtartására fordítjuk. A jövőben úgy működtetjük a várost, intézményeinket, hogy ne keletkezzenek újabb terhek.” Cserna Gábor, Dunaújváros Megyei Jogú Város polgármestere ezzel a gondolattal kezdte az előző ciklus értékelését.

Az elmúlt ciklusban díjeső zúdult Tata városára, jelentősen emelkedett a munkahelyek száma, óriási beruházások előtt állnak, és terveik nagyságrendben jóval túlmutatnak a most következő öt éven. Michl József polgármesterrel értékeltük az elmúlt időszakot.

Az elmúlt ciklusban – szerves folytatásaként az azt megelőző négy évnek - számos fejlesztés valósult meg, fejeződött be a nyugati Bakony ékkövében, az idén 800 éves Pápa városában. Dr. Áldozó Tamás polgármester segítségével vettük sorra a legfontosabb eredményeket.

A kora őszi napsütésben, a megújult Hősök terét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődő, ünneplő bicskeiek. Az avatón beszédet mondott Tessely Zoltán polgármester, Pálffy Károly alpolgármester és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. A jó hangulatú ünnepséget szeretetvendégség zárta, és a jelen lévők megtekinthették a felújított polgármesteri hivatalt is.

Gárdony – Agárdot és Dinnyést magába ölelve – az idén ünnepelte várossá nyilvánításának 25. évfordulóját. Az ilyenkor szokásos népünnepély ugyan elmaradt, ám annál több okuk van az itt élőknek az ünneplésre, hiszen az elmúlt időszakban nagyon sok ponton látványosan fejlődött a település. Ezeket jártunk körül interjúnkban Tóth Istvánnal, Gárdony polgármesterével.

Zsuzsa, Béla és fiúk, Csaba minden alkalommal barátként fogadják akár az új, akár a visszatérő vendégeiket. A közel 25 év elég volt, hogy a budapestiekből gárdonyiak legyenek. Vállalkozni jöttek ide, és ma már helyiként élik mindennapjaikat.

A Duna gyöngyszeme, Komárom történelmi léptékű fejlesztések előtt áll. A következő hónapok során több olyan beruházás veszi kezdetét, amely több évtizedre határozza majd meg a település arculatát, lehetőségeit, úgy gazdasági, mind turisztikai területen. Dr. Molnár Attila polgármesterrel szeptember elején tartottunk bejárást az építési területeken.

Balatonalmádi történetében az elmúlt négy esztendő jelentős változásokat hozott a közigazgatás és az oktatás átszervezések eredményeként. Az épp csak negyedszázada városi rangot kapott település máris meghatározó térségi szerepet tölt be. Keszey János polgármester arról számolt be lapunknak, hogy igyekeztek mielőbb felnőni ehhez a feladathoz, és minél jobban helyt állni a kihívások során. Balatonalmádi szemmel láthatóan szépül, fejlődik, és térségi szereplőként is egyre nagyobb jelentőséggel bír.

A korábbi évekhez viszonyítva nyugodt, munkás ciklusra tekinthet vissza az adonyi önkormányzat. Nagy léptékű fejlesztéseket sikerült megvalósítani, nyomasztó adósságuktól is megszabadultak, így nyugodt szívvel állnak a polgárok elé az önkormányzati választásokon – tudtuk meg Ronyecz Péter polgármestertől.

- Az elmúlt négy év a gazdasági világválsággal, és az országban felgyülemlett adósságállománnyal, nem csak a magánszemélyeket, de önkormányzatunkat is nehéz helyzet elé állította. Hiteleinket átvállalta ugyan az állam, de át kellett alakítania a finanszírozási rendszert is, és így a ciklusban körülbelül 120 millió forinttal kevesebb költségvetési támogatásból voltunk kénytelenek működtetni településünket – kezdte beszélgetésünket Almádi István, Bodajk polgármestere.

Négy évvel ezelőtt Takács Károly, aki korábban a VÉRt vezérigazgatója, majd vállalkozó volt, önkormányzati tapasztalat nélkül került Oroszlány város polgármesteri székébe. A kezdetek nehézségeiről, munkastílusról, megkezdett és befejezett projektekről beszélgettünk a ciklus végén leköszönő városvezetővel.

A legtöbb település azért vágyik a városi rangra, mert több támogatást, gyorsabb fejlődést remél ettől. De vajon mi kell ahhoz, hogy egy településből valóban város legyen? Pergő Margit, Berhida polgármestere a várossá válásról, az elmúlt négy esztendőről, és a jövő terveiről mesélt lapunknak.

Ercsi városa a közigazgatás átszervezésekor elveszítette kistérségi központi szerepét, és a járási székhely Martonvásár lett. Szabó Tamás polgármester erős kormányzati akaratot lát a háttérben, és véleménye szerint nemcsak neki, hanem ercsi lakosságának sem esett jól ez a lépés.

Nemesvámos kitűnő példa arra, hogy egy kistelepülés hogyan tud érvényesülni a helyi és térségi kapcsolataira építve, a közeli és távolabbi szomszédjaival együttgondolkodva, együttműködve. Számos területen példaértékű összefogás kezdeményezői, mintaprojektek kidolgozói, és emellett a térségben működő szervezetek konstruktív partnere. Sövényházi Balázs polgármester, Nagy Eszter pályázati és településfejlesztési koordinátor és Horváth Bence pályázati és településfejlesztési menedzser ezekből a kapcsolatokból adott ízelítőt.

A várpalotai Inotal Zrt. projektátadó ünnepségén zsúfolásig megtelt a díszterem. Talabér Márta, Várpalota polgármestere, valamint Dr. Aradszky András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős államtitkárának köszöntő szavai után Nagy István, a vállalat vezérigazgatója ismertette a közel 3,5 milliárdos fejlesztés elemeit, melyhez az Új Széchenyi Terv keretében 914 millió forint pályázati támogatást nyert a társaság. Interjúnk során a részletekről kérdeztük.

A tatabányai Iron Trade Kft. tulajdonosa, Havellant István ebben az évben immár másodszor vehetett át gazdasági díjat. Először Demján Sándortól az Év Vállalkozója, míg Popovics György közgyűlési elnöktől a Komárom-Esztergom Megye Kis- és Középvállalkozása 2013-ban elnevezésű elismerést. Mindemellett Havellant István többségi tulajdonosa az ötéves jubileumát ünneplő Forrás Rádiónak.

Ausztria magyarországi nagykövete, Dr. Wolfgang Waldner, valamint kereskedelmi tanácsosa Dr. Erika Teoman-Brenner volt a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vendége 2014. szeptember 17-én. Az üzleti fórumnak a móri Hétkúti Wellnes Hotel és Étterem adott helyet. A teltházas esemény célja az osztrák-magyar üzleti kapcsolatok erősítése, kiszélesítése volt, különös tekintettel a kkv-szektorra.

A tatabányai fűtőerőmű egy közel 650 millió forintos beruházásnak köszönhetően megépítette az ország legnagyobb hőtárolóját, mely óriási előrelépést hoz majd a társaság hatékonyabb működésében, és a lakossági távhőszolgáltatás ellátásbiztonságában. A most záruló nagyszabású fejlesztésről a Tatabánya Erőmű Kft. két ügyvezetőjét, Kamarás Zoltánt és Maszlavér Istvánt kérdeztük.

Székesfehérváron, az Alba Ipari Zónában a metaloBox Kft. beruházásaként az m59 Üzleti Park első üteme még 2012-ben készült el. Szeptember 18-án átadták a második ütemben elkészült 10500 négyzetméternyi alapterülettel rendelkező további négy csarnokot, melyhez jelentős, mintegy 450 milliós támogatást kaptak az Európai Uniótól, az Új Széchenyi Terv Közép-dunántúli Regionális Operatív Program támogatási rendszerén keresztül.

Város- és színháztörténeti pillanatok tanúi lehetünk, valóra vált egy huszonöt éves álom: Tatabányának önálló színházi társulata lett. A megtiszteltetés, az új Jászai Mari Színház tagjainak bemutatása a jelenlegi színigazgatónak, Crespo Rodrigonak jutott. A színész-igazgatóval a ma sikereihez vezető hosszú útról, valamint az új évad bemutatóiról beszélgettünk.

Továbbra is nagy látogatottságnak örvendett a Fehérvári Zenei Napok. A székesfehérvári MÁV pályára özönlöttek a fiatalok és az örök ifjak. Kit melyik produkció vonzott, abban persze akadtak eltérések, de a hangulat! – mindenki számára egybehangzóan felejthetetlen volt.  Útfelújítás, 3 km-es kerülő? Semmilyen nehézség nem állíthatta meg a zenerajongókat augusztus elején, hogy a 18. FEZEN-re odaérjenek!

A Seuso-kincsek hazatértek! Történelmi jelentőségű tárlat nyílt a Szent István Király Múzeumban. Az 1970-es évek közepén Székesfehérvár térségében került elő a kalandos sorsú kincslelet, melynek hat darabja 2015. január 15-ig látható Székesfehérváron. A megnyitón köszöntőt mondott dr. Cser-Palkovics András polgármester és dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. A kiállítást Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nyitotta meg.

Régi adósságát törlesztette Bakonyszombathely önkormányzata, amikor a település központjában lévő csúnya tájsebet begyógyította. A volt Eszterházy–kastély angolparkjának egy része LEADER–pályázat és a BM Start Mintaprogramja segítségével megújult, mintegy húsz millió forintból – tudtuk meg Pintér Lajos polgármestertől.

Alig akad hazai sztár, aki ne fordult volna már meg a Rácalmási Tökfesztivál színpadán az elmúlt tizenegy esztendőben. Köztük olyan is akadt, aki alaposan meglepődött a Jankovich-kúra nyújtotta exkluzív környezeten és a többezres tömegen. Idén a fő attrakció az egykori világsztár együttes, a Boney M volt, de számos magyar kedvenc is szórakoztatta a három nap alatt a fesztiválozókat. A főszervező Rácalmási Városvédő és Szépítő Egyesület elnöke, Bodnár Sándor számolt be a szeptember végi hétvége programjairól, újdonságairól.

A Berhidai Napokra látogatva egyszer sem hagytam még ki a helyi kertbarát kör kiállításának megnyitóját. Korábban Pazárné Marika, most Kellerné Szász Anikó vezeti a kis, ám annál lelkesebb csapatot, akik évről évre csodát művelnek a pompásabbnál pompásabb zöldségekkel, egyéb terményekkel. Az ember szeme élvezettel jár körbe a kiállított terményeken, az ízlésesen dekorált bokszokon, szigeteken. Sok-sok ötlet, kreativitás és állandó megújulás. Nem lehet betelni velük.

A háromnapos programarzenál pénteken a már megszokott kiállítás-megnyitóval indult: helyi amatőr alkotók mutatták be munkáikat, majd a Berhidai Kertbarát Kör kiállításával folytatódott a program. Ekkorra már a nap is kisütött, és az ünnepélyes megnyitó műsorszámait - ha nem is felhőtlenül - de mindenképpen zavartalanul élvezhették a város lakói, valamint a környékből idelátogatók.

Megújult a császári katolikus templom, megkerültek az innen ellopott Dorfmeister oltárképek. A faluban a reformátusok és a katolikusok együtt őrzik az 1919-es vörös-terror áldozatának, Wolmuth Ferenc katolikus papnak emlékét. A mindennapi ökumenéről beszélgettünk Beke Gyöngyi polgármesterrel, és Író Sándor plébánossal.

2012-ben 398 grafikai alkotását ajándékozta a Tatabányai Múzeumnak, melyből a 2014-es Bányásznapon nyílt kiállítás. Bánfi József tatabányai pedagógus, képzőművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének megyei képviselője, a Tatavölgyi Alkotók art magistere mesélt bányászatról, hivatásról, a művészet útjairól a jelenben.