– Az elmúlt négy év a megyék számára a küszködés időszaka volt, mert kénytelenek voltunk elviselni a jogsértő kormányzati döntések következményeit. Alapfeladatunkat, az intézmények működtetését egyre nehezebben tudtuk ellátni a megszorítások miatt. Vajon miért vált a korábbi kormány büntető szervezetté, saját népe ellenségévé? Ez tűrhetetlen és érthetetlen, az új kormánynak vissza kell állítania a jogrendet. Minden negatív hatás ellenére nem sikerült a megyei önkor-mányzatokat elsöpörni – értékelte az előző kormányciklust dr. Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke.

Napjaink regionális hulladékkezelő telepei zárt rendszerben deponálják a hozzájuk érkező hulladékot, ahol a bomlás során a környezetre káros metángáz képződik. A metán ártalmatlanítása a hulladékkezelő kötelessége, ám nem mindegy, hogy annak melyik formáját választja. Az egyik legoptimálisabb megoldást választotta a Saubermacher-Bicske Kft., amikor az ENER-G Energia Technológia Zrt. konstrukciója mellett döntött.

A bicskei depóniagáz hasznosító üzem a második beruházás a régióban – elsőként Veszprémben kezdte meg működését hazánk legnagyobb teljesítményű áramtermelő egysége áprilisban. A technológiáról Mármarosi Istvánnal, az ENER-G Zrt. ágazati igazgatójával beszélgettünk.

Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke az elmúlt négy év összegzéseként elmondta, hogy a megyék számára kevés uniós pályázat került kiírásra, így a tervezett fejlesztési elképzelések sem valósulhattak meg maradéktalanul. Negyedével csökkentették viszont az intézmények fűtési energiafelhasználását, stabil működési formát találtak a megyei kórháznak, és az intézményvezetőkkel kialakított eredményes együttműködés hatására 2009-ben nem kellett működési hitelt felvenniük.

Ciklusról ciklusra mást sem tapasztalunk, mint hogy megyénk – Komárom-Esztergom megye – finanszírozási nehézségekkel küzd. A működési feltételek évről évre romlanak, amikor már látni véljük a fényt az alagút végén, kiderül, hogy újabb sötét elvonások érkeznek, s minden kezdődik elölről. Mégis történtek előrelépések. Az elmúlt időszakban több megyei intézményünk megújulhatott, a megyei önkormányzat számos szép pályázati sikert ért el. Dr. Völner Pál így látta az elmúlt éveket.

Az Észak-dunántúli térség meghatározó vízszolgáltatója márciusban találkozóra hívta partnereit, az önkormányzatokat. A párbeszéd célja az elmúlt időszak eredményeinek és a következő év terveinek ismertetése és egyeztetése volt a partnerekkel.

Ronyecz Péter polgármester szerint jó évet zárt a kisváros. Talán azt sajnálja egy kicsit, hogy az itt élők kevésbé érzékelik a pozitív változásokat, mint a messziről jöttek. Pedig épül-szépül Adony, ahogy beszélgetésünkből és a városban tett sétánkból kiderült.

A hagyományos, polgármesteri évértékelőből kiderül, hogy Ajka gazdasága stabil maradt. Schwartz Béla polgármester kiemelte, hogy Ajka gazdaságának teljesítménye a második Veszprém megyében. A város mind árbevétel, mind a foglalkoztatottak száma szempontjából a megye gazdasági teljesítményének húsz százalékát adja.

Csöbönyei Imre a cukorgyár igazgatóhelyettese volt, majd Ács polgármesterévé választották. Az ősszel leköszönő polgármester az elmúlt két ciklus alatt sikeres gazdaságnövelő intézkedéseket hajtott végre, a vezetése alatt Ács kiheverte a cukorgyár 2001-es bezárását. Az iparűzési adóbevételek újra elérik a még működő gyár idején megszokott nagyságot, amelynek köszönhetően elindulhatott a város fejlesztése.

Nehéz, de sikeres évet zárt Bábolna 2009-ben, tájékoztatta lapunkat dr. Horváth Klára polgármester asszony. A nehézséget a csökkenő állami normatívák és iparűzési adóbe-vételek, míg a sikereket a pályázati piacon való jó szereplés jelentette.

Az önkormányzat sajáterős fejlesztései után 2008 végén több külső fejlesztő által tervezett beruházás látszott körvonalazódni Badacsonytomajon. Ezekre mind a város bevételeinek növekedéséhez, mind pedig új munkahelyek teremtéséhez van szükség. Ám – ahogy gyakran másutt is – itt is közbeszólt a válság. A beruházók a fejlesztéseket forráshiány miatt kénytelenek voltak elhalasztani. Mindez alapvetően meghatározta a 2009-es esztendőt Badacsonytomajon.  Krisztin N. László polgármester ennek ellenére szép sikerekről is beszámolhatott lapunknak.

Badacsony – a gyönyörű táj számos művészt megihletett, Ranolder püspök így jellemezte: “... s ez a hely, ahol állunk a világ leggyönyörűbb vidéke. ... egykor az idegen nemzetek utazói ezren és százezren jönnek ide majd, hogy amikor már minden szépet láttak, minden szépséget itt együtt lássanak.”

A barátságos fürdőváros 2009-ben gazdag programválasztékkal várta a vendégeket. A felhőtlen szórakoztatás mellett azonban a városfejlesztésre is jelentős figyelmet fordítottak. Sikeres pályázatok sora, folyamatos fejlesztések, megújuló létesítmények, intézmények, utak jellemzik az elmúlt időszakot. Keszey János polgármester ezekről adott számot.

Bóka István, Balatonfüred polgármestere nem sok rosszat mondhatott a tavalyi esztendőről. Bár a települések működési feltételei évről évre egyre rosszabbak a kormányzati elvonások miatt, Balatonfüred mégis képes volt előteremteni mind a működéshez, mind pedig a fejlesztéshez szükséges forrásokat. A város egyre szebb, idén még több gyönyörű, megújult reformkori épületet adtak át a nagyközönségnek. Tényleg igazi felüdülés Füreden időzni.

Balatonfűzfőn az elmúlt négy év kiemelt feladata az intézményhálózat átszervezése, fejlesztése volt. A kezdetben népszerűtlen intézkedéseket mára a lakosság is elfogadta. Majorné Kiss Zsuzsanna polgármester asszony szerint ezek a döntések nem csak költségcsökkentést eredményeztek, hanem a három városrész összetartozását is erősíthetik.

Az ország úthálózatának felújítása folyamatos és sürgető feladat, amelyből jut bőven az önkormányzatoknak is. Mivel az útépítés nem olcsó mulatság, fontos szempont a kivitelező munkájának minősége és az általa képviselt értékek is.

2009 különös év volt Balatonkenese történetében. Július elsejétől városnak mondhatja magát a település, szeptember 26-án tartották az ünnepélyes avatót. Két napra rá aztán lemondott a képviselő-testület. December 28-án tartották az időközi választást, melynek következtében jelentősen átalakult a testület. Sörédi Györgyné régi-új polgármesterasszonnyal beszélgettünk.

Az ország egyik legfiatalabb városa Bodajk. A Fejér megyei település a 2008-as esztendőben érte el ezt a rangot. Vezetőjével, Oszlánszki Zsolt polgármesterrel beszélgetünk hivatalában a lezárult időszakról, idei tervekről.

A korábbi évek előkészítő munkája, az alapos felkészülés után végre a komolyabb eredmények is láthatóvá váltak Berhidán. Míg a kisváros korábban nem tudott átütő sikereket elérni a pályázatok termén, most több komoly pályázati projekt-jüket is nyertessé nyilvánítottak. Pergő Margit polgármester asszony a 2009-es év értékelése és a 2010-es kitekintés kapcsán hosszasan sorolta az eddigi eredményeket, és persze a közeljövőre vonatkozó elképzeléseket, benyújtott új pályázatokat.

Berhida város nagy kiterjedésű, nagy zöldterülettel rendelkező város, az emberek nyitottak az újdonságokra. Nagyon sok a kertes családi ház, ugyanakkor van te-lepülésrész, mint a Peremartoni gyártelep, ahol viszont a közterület nagy, ebből adódóan maga az önkormányzat is számottevő zöld hulladékkal rendelkezik. Éppen ezért az önkormányzatnak - tavaly óta - van egy zöldhulladék-lerakó telepe, ahová a lakosság beviheti azt. Ledarálják, és az önkormányzat gondoskodik a darálék megfelelő elhelyezéséről. Ez adta nekik az ötletet, a Környezetvédelmi Minisztérium által kiírt pályázathoz. 500 komposztládát nyertünk - újdonságolta a hírt Berhida polgármestere, Pergő Margit.

Tessely Zoltánt 2008 októberében választották Bicske város polgármesterévé, így a kritikus anyagi helyzetben lévő város 2009-es költségvetésének tervezésében, majd annak megvalósításában már városvezetőként vett részt. A polgármestert arról kérdeztük, mennyire tudták tartani magukat terveikhez, s milyen megoldásokat találtak a város anyagi helyzetének rendezésére.

Holczinger László Devecser polgármestere elmondta, hogy a legtöbb városi beruházás átadása 2009-re jutott, így ez volt a legsikeresebb esztendő a ciklus alatt. Bár a fejlesztések mellett sor került intézmény összevonásra is, a költségcsökkentő intézkedések 2010-re hozták meg a várt eredményt, s a következő ciklust már egy racionalizált városi intézményrendszerrel lehet kezdeni.

A ma embere talán azért sorolja típusokba azért kategorizálja, rendszerezi a többi ma emberét, mert biztonságot ad a gyorsan változó világ megítélésében. Pődör Csaba kétségtelenül a bajnok típushoz tartozik, hiszen amellett, hogy a stabilan működő devecseri DGA Kft. ügyvezető igazgatója, az elmúlt év Magyar Kick-box Bajnoka is.

Dorogon 2002 óta átgondolt fejlesztési tervekkel, jól felkészült és elhivatott szakembergárdával tudatos városfejlesztés folyik. Az elmúlt néhány év alatt számos nagyberuházás illetve több kisebb fejlesztés, felújítás történt a városban, melyeknek mára igazán látványos eredményei vannak. 2009-ben a 25 éves városnak bőven volt tehát mit ünnepelni, ezt próbáltuk meg írásunkban röviden áttekinteni.

Nem tudom Önök hogy vannak vele, de én igazán nagyra értékelem a jó vendéglátást, a hangulatos környezetet, amikor szinte bearanyozzák a napomat, vagy az estémet. Ilyen vendéglátóhelynek ismertem meg már évekkel ezelőtt a Dorogi 10-es út, illetve a Csolnoki út mentén fekvő Póni Fogadót. A kitűnő vendéglátóhelynek csak jót tett az idő. Folyamatosan fejlődnek, ma már Póni Fogadó Szieszta- és Élményparkként működnek. A többhektáros rendezett területen számtalan kikapcsolódási, pihenési lehetőséget kínálnak kicsiknek, nagyoknak, családosoknak. Körülölelve a Pilis csodálatos hegyeitől - egy kellemes, kiadós étkezés után eltölteni itt néhány órát, kész felüdülés. A buja, minden zegében-zugában érdekességeket, különlegességeket kínáló szabadidőparkban annak vezetői Sáhy József és fia, Sáhy Gábor kalauzoltak.

Az elmúlt időszak boncolgatása helyett ezúttal olyan híreket gyűjtöttünk egy csokorba a Duna menti városból, amelyek immár megnyert pályázatokról, azok hátteréről szólnak.

„A Hamburger Hungária az egyetlen új beruházás a magyar papíriparban, és sok munkahelyet biztosít a jövőben. Abban a helyzetben vagyunk, hogy az összes keletkezett papírhulladék-mennyiséget Magyarországon dolgozzuk fel, ami megfelel a környezet védelméhez való hozzáállásunknak.” – így méltatta Thomas Prinzhorn a Prinzhorn-csoport tulajdonosa a Dunaújvárosban végrehajtott 200 millió eurós beruházást. Az új üzemmel Bencs Attila gyárigazgató ismertetett meg bennünket.

Hosszú évek várakozása után Enying végre komoly pályázati sikert tudhatott magáénak. Elindulhatott a város csatornázási projektje. A közreműködő szerv hibájából azonban már a második körben nem vehettek részt a pályázaton. Csalódottságukat tovább fokozta, hogy másik három pályázatukat is elutasították forráshiány miatt. Ennek ellenére az önkormányzat igyekszik helytállni, nem adják fel terveiket, új kiírásokra várnak, és ismét beadják pályázataikat. Az évet Tóth Dezső polgármester az alábbiak szerint értékelte:

Szabó Tamás polgármester beszélgetésünkben hangsúlyozta, hogy a korábbi évek nehézségei után végre kezelhetővé vált az önkormányzat, a város hitelállománya, és a különböző nyertes pályázatoknak hála, a fejlesztés irányai is látszanak. Körvonalazódik a jövő, új dimenziók nyílnak a kisváros előtt, és ezt a lakosság is érti, érzékeli és értékeli.

Takarékos és kiegyensúlyozott költségvetést készített az esztergomi önkormányzat, ráadásul az esztergomiakat támogató jóléti vívmányok, mint a Szent Miklós Program, nagycsaládosok támogatása, idősek segítése továbbra is megmaradtak. A költségvetést legutóbbi testületi ülésükön fogadták el az önkormányzati képviselők, akik a takarékosság jegyében lemondtak tiszteletdíjuk feléről.

A város működőképességének megőrzéséről, az eredetileg tervezett költségvetési hiány pályázatok elnyerésével való csökkentéséről számolt be lapunknak Vajai László, Herend polgármestere. A gazdasági válság miatt az eddigieknél nehezebben haladnak előre, de a Majolikagyár újraindulása, folyamatos fejlesztései és a 8. számú főút fejlesztése talán más vállalkozások figyelmét is Herend felé fordítják.

Nyereséges gyógyfürdő, hotelberuházás és termálvízzel fűtött intézmények – Gárdony kiemelkedő eredményei. Az elmúlt négy évről, a város gazdasági helyzetéről és az agárdi partszakasz teljes rekonstrukciójának nehézségeiről beszélt lapunk-nak Tóth István polgármester.

Gárdony kiemelt idegenforgalmi beruházása valósul meg napjainkban a turisztikai desztinációk integrált fejlesztése keretében. Megépül a dinnyési Hagyományőrző Turisztikai Központ, az agárdi műemlék magtárban egy galériát alakítanak ki, valamint felújítják az agárdi Madárvárta épületét és kilátóját. A közbeszerzési eljáráson a központ és a galéria kivitelezési munkálatait a helyi MAVA PLAN Kft. nyerte – Marjanek József ügyvezető az elvégzett feladatokról beszélt lapunknak.

A 2009-es év is úgy indult, hogy ennél nehezebb már biztosan nem lesz. Kínlódva telt, s első sorban a működtetés miatt. A képviselő testület nálunk két dolgot tart szem előtt, az egyik az hogy az intézményrendszert működtesse, a másik pedig hogy abszolút fejlesztésorientáltak legyünk. Mind a kettőnek meg kell felelnünk, és ez bizony a költségvetésben komoly kihívást jelent – kezdte az elmúlt év értékelését dr. Udvardi Erzsébet, polgármester.

A Mór és Kisbér között fekvő Bakonysárkány néhány hete vehette át megújult, kibővül iskoláját, illetve óvodáját. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a Közép-dunántúli Operatív Program Közoktatási Infrastrukturális Fejlesztés elnevezésű pályázat révén ugyanis a Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás 471 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert öt település fejlesztéséhez. Ezek egyike Bakonysárkány, akik a közös siker eredményeként 95,9 millió forintot költhettek oktatási intézményeikre. Az önkormányzat ehhez további 36 millió forint önerőt biztosított. A közbeszerzési eljárás nyertese a kivitelező, a tatabányai É.R.T.  Építőipari Fővállalkozó és Szerelőipari Kft. lett, aki a munkálatokat határidőre befejezte. A létesítményen elvégzett munkákról a település polgármesterétől Weilandits Istvántól, illetve az iskola igazgatónőjétől, Benisné Manner Melindától tudhattunk meg részleteket.

Zatykó János polgármester tartalmas, pályázati forrásokban, beruházásokban és fejlesztésekben gazdag időszakról számolhatott be lapunknak akár a tavalyi évre vonatkozóan, akár az egész ciklusra visszatekintve. Nézzük hát mi minden történt Komáromban 2006 óta!

Huszadik születésnapját ünnepli az idén a komáromi Bilance Kft. A Komáromi Mezőgazdasági Kombinát  számviteli osztályának munkatársai 1990-ben alakítottak egy gazdasági munkaközösséget. Ebből „nőtt ki” az alapító id. Wágner Vilmos irányításával az eleinte könyveléssel foglalkozó Bilance Kft.-t, majd könyvvizsgáló és adótanácsadó Wágner és Társai Kft.-t is magába foglaló cégcsoport. Tizenöt éve Győrben, kilenc éve a fővárosban nyitottak irodát.

Észak-Komárom 37 000 lakosú kisváros, ahol 68%-ban magyarok, 32%-ban pedig szlovákok élnek. Bastrnák Tibor polgármester szerint nincs gond a nemzetiségek együttélésével, az indulatokat inkább a nagypolitika szítja. A várospolitikusok az ellentétek helyett inkább azt keresik, ami összeköt.

Kiss Gábor polgármester örömmel számolt be arról, hogy az önkormányzati, testületi munka – ha eltérő aktivitást mutatnak is a képviselők – pozitív irányban változott. Kialakult a településért való felelősségérzet, és a kritikus hozzászólásokban, véleményekben is megjelenik a produktivitás.

Komárom-Esztergom megye egyik legfiatalabb városa 2004-ben szerezte meg e rangot. A Duna menti, több mint ötezer lelket számláló településen Török István polgármesterrel és Schantzl Edit jegyzővel beszélgettünk Lábatlan életéről, a városban az utóbbi időben végzett fejlesztésekről, sikeres beruházásokról.

Takarékos gazdálkodás, három év alatt megvalósított négyéves intézményfelújítási program, milliárdos kórházi beruházás, idegenforgalmi fejlesztések, komoly tervek a jövőre nézve – így foglalhatnánk össze a Fenyves Péterrel, Mór polgármesterével folytatott évértékelő beszélgetésünket.

2009-et és 2010-et kétarcú évnek értékelte Áldozó Tamás, Pápa város alpolgármestere. Az egyik oldalról nehéz az intézmények fenntartása és működtetése, másrészről viszont a fejlesztési források jelentősen bővültek. Az ilyen pályázatok önerejét csak hitelből tudja fedezni az önkormányzat, így nagy a felelősségük, hogy mely célok megvalósítására pályázzanak.

Amíg 2008-ban már érződött Sárbogárdon a korábbi takarékossági, raciona-lizálási intézkedések pozitív hatása, addig ez 2009-re eltűnt. A városból kivonult két nagyobb cég, így a befizetett iparűzési adó negyedével csökkent, hatvanmilliót pedig a normatívák csökkentésével az állam vett ki az önkormányzat zsebéből, így százmillióval csökkent a bevételünk – kezdte évértékelőjét Juhász János polgármester.

Tizenegy nagyprojekt kötötte le a sümegi városvezetés elmúlt éveit, amelyek a „dübörgő gazdaság” ellenére is megvalósultak, illetve folyamatban vannak. Az egészségügy, a turizmusfejlesztés és városfejlesztés markáns jelenléte mellett sporttörténelmet is írtak a sümegi röplabdás lányok, akik először jutottak a Magyar Kupa legjobb nyolc csapata közé. 2006-os polgármesteri programjában meghirdetett célok megvalósulásáról dr. Rédei Zsolt, Sümeg polgármestere beszél.

Székesfehérvár önkormányzata 2009-ben teljesítette 2009-es célkitűzéseit. Stabil, biztonságos működés mellett fejlesztésekre is jutott a forrásokból, bár a nemzetközi válság kihatott a megyeszékhelyre. Erről, valamint a közeljövő terveiről beszélgettünk Warvasovszki Tihamér polgármesterrel.

A Spa Hungary Holding Zrt. a szakmai elkötelezettség jegyében kampányol a minőségi fürdőkultúra-szaunakultúra megho-nosításáért. Ezért a holding által üzemeltetett fürdőkben nem egyszerűen csak szaunázhatnak a vendégek, hanem szaunames-terek celebrálásával felöntési szertartásokon is részt vehetnek.

A kamara elnöke egy erős, hatékony érdekképviseleti rendszerben látja biztosítottnak, hogy a magyar gazdaság, azon belül is a vállalkozások kijuthassanak a válság és az elhibázott gazdaságpolitika által ásott képletes gödörből.

Áprilistól az előző hónaphoz képest közel tíz százalékkal emelkedett a gáz ára, ami jóval alacsonyabb a világpiaci trendek alapján készült előrejelzéseknél. Mindez abból is adódik, hogy a kormány megváltoztatta a gázár megállapításának bizonyos szabályait, módosította az egyetemes szolgáltatói ár számítási módszertanát. A gázipar helyzetéről, aktuális kérdéseiről dr. Laczó Sándort, a Magyar Gázipari Egyesülés elnökét kérdeztük.

Magyarország 2011 első felében veszi át az Európai Unió soros elnöki teendőit. Valószínűsíthető, hogy a környezetvédelemmel és a klímaváltozással összefüggő kérdések megkerülhetetlenek lesznek ebben az időszakban, s ehhez kapcsolódva az energiakérdés, a fenntarthatóság, a megújuló energiaforrások, az energiafüggőség és -biztonság ügye hangsúlyosan kerül majd szóba. A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ebben a témakörben szervezett nemzetközi konferenciát Székesfehérváron a Gazdaság Házában, melynek célja az együttműködések elősegítése, a gyakorlati alkalmazások ösztönzése és az ehhez szükséges források feltárása. Lapunk kérdéseire a konferencia szervezői, illetve külföldi előadói, neves szakemberek válaszoltak.

A PartnerControll.hu 1068 cég bevonásával végzett kutatása alapján a magyar cégek több mint fele (57,54 százaléka) már használ valamilyen céginformációs szolgáltatást. Ez különösen nagy szó, mivel a központi Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Rendszer kevesebb, mint 20 éve üzemel. Az azonban már kevésbé mondható jó aránynak, hogy a cégek nagy része csupán eseti alkalommal használja a céginformációt üzleti tevékenységben, míg az előfizetéses, tartós céginformációs szolgáltatások használatára a válaszadók alig 10%-a hivatkozott.

A Komárom-Esztergom Megye Gazdaságáért Díj átadási ünnepségén a beruházás kategóriában a süttői Reneszánsz Kőfaragó Zrt. képviselője, Páljános András vezérigazgató vehette át az emlékplakettet. Későbbi interjúnk során azonban lapunk kérdéseire már – a beruházásokban leginkább illetékes – Balogh Miklós elnök adott válaszokat.

Nagyon meglepődött Magyar Attila, amikor megtudta, hogy neki ítélték a Megye Gazdaságáért 2009 díjak közül a vállalkozó kategóriában a legjobbnak járó bronzplakettet és oklevelet. Kis boltja van Tatabányán, az újvárosi vásárcsarnokban, a Kond vezér úton. „Semmi különös...” – tárja szét a karját, aztán beszélgetésünk során kiderül, hogy mégiscsak más ez a bolt, mint a többi.

Az egészséges táplálkozás fontos. Ám aki megpróbált már valaha csak bio étkeket fogyasztani, hamar rájöhetett, hogy nem is olyan könnyű minőségi és hiteles bio étkekhez jutni. A Piszkei Öko Kft. éppen hitelessé-gével próbál nekünk fogyasztóknak segíteni. Megbízható termékeiket, gondolkodásmódjukat, teljesítményüket ezúttal Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata is nagyra értékelte: a Megye Gazdaságáért Díj különdíjazottja 2010-ben a Piszkei Öko Kft. lett. Ollés Sándor, ügyvezető igazgató lábatlani – egész pontosan piszkei – telephelyükön fogadott.

A hazai kommunális járműpiac 60%-át a környei M-U-T Hungária Kft. látja el szilárd hulladékszállító autókkal, illetve ún. „vizes vagy szippantós autókkal”, csatornatisztítókkal, s emellett a szemétgyűjtő autók 8-10%-a külföldre is eljut. A vállalat 2010 tavaszán kezdi meg huszadik üzleti évét, s ez idő alatt a hazai kommunális járműipar vezető cégévé nőtte ki magát. Ilyen, és ezekhez hasonló elismerő szavakkal méltatták nemrégiben a M-U-T Hungária Kft.-t a Komárom-Esztergom Megye Gazdaságáért Díj átadó ünnepségén. Az ünnepeltről Mikre Ferenc ügyvezető igazgatótól tudhattunk meg többet.

Az elődök tisztelete, munkásságuk megőrzése mindig az őket követők feladata és felelőssége. Úgy tartja a mondás, addig élünk, amíg emlékeznek ránk. A Dr. Balogh Tibor Alapítvány oroszlányi létrehozói éppen ezért emléket kívántak állítani városuk méltán ismert és elismert orvosának, a „Nép Dokijának”. De az alapítók a puszta emlékezésnél tovább mentek, folytatni kívánták dr. Balogh Tibor egészségügyért végzett munkáját, segítve ezzel az Oroszlányban élőket. Az Alapítvány elnökével, dr. Balogh Tibor fiával – aki édesapja nevét viseli – céljaikról, eddig elért eredményeikről beszélgettünk.

Minden település számára adott a lehetőség, hogy kül- és belföldi befektetők megnyerésével új munkahelyeket teremtsen, s ezzel is javítsa az ott élők életkörülményeit. Az önkormányzati vezetők közül azonban sokan nem tudják, hogyan élhetnek ezzel a lehetőséggel, mit is kell tenniük ahhoz, hogy településük látható és vonzó legyen befektetői körökben.

Tótvázsony Község Önkormányzata 60 millió forint összegű vissza nem térítendő támogatást nyert el a Közép-Dunántúli Operatív Program Közoktatási infrastruktúrafejlesztés pályázatán Tótvázsony és Hidegkút Óvodájának felújítására és bölcsődével történő bővítésére.

A veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark a Közép-Dunántúli Operatív Program keretében 216 millió forint összegű vissza nem térítendő támogatást nyert el A mi Állatkertünk: közös értékünk, közös élményünk – tematikus turisztikai fejlesztések Veszprémben elnevezésű projekt megvalósítására. Az öt elemből álló fejlesztésből korábban már átadásra került a Csimpánzvilág, a Böbe Majom Tanodája valamint a Kölyökdzsungel, az elmúlt hetekben pedig elkezdődött az Afrika-ház építése is. A 640 négyzetméteres új létesítmény alapkövét ma tette le Pál Béla, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, Debreczenyi János Veszprém polgármestere és Török László, az Állatkert igazgatója.