Történelmi léptékű fejlesztések előtt áll Komárom. A következő hónapok során számos olyan beruházás veszi kezdetét, amely több évtizedre határozza majd meg a település arculatát, lehetőségeit, úgy gazdasági, mint turisztikai területen. Dr. Molnár Attila polgármesterrel tartottunk városbejárást.

A történelem viharai által kettészakított Komárom szlovák oldalán, mai nevén Komárnoban a legutóbbi helyhatósági választásokon Stubendek Lászlót választották polgármesternek. A műszaki végzettségű – villamosmérnök a szakmája – városvezető korábban a hajógyárban, majd egy mezőgazdasági gépgyárban dolgozott, ezt követően pedig a műszaki, ipari középiskolában tanított. A rendszerváltozás után azonnal képviselővé választották, volt alpolgármester és több bizottság munkáját is irányította.

IV. Béla királyunk 1265. április 1-jén a hozzátartozó földekkel, halászati és egyéb jogokkal együtt Valter ispánnak adományozta Komárom települést. Városunknak és majdani lakosainak ugyanolyan jogokat biztosított, mint amilyenekkel Buda polgárai rendelkeztek - erre, vagyis Komárom városi rangra emelkedésének 750. évfordulójára emlékeztünk a Tiszti Pavilonban.

A Csallóköz délkeleti csücskében, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál 108-115 m tengerszint feletti magasságban fekvő Komárom a Kárpát-medence egyik legrégibb települése, s gazdag történelmi múltú városa. Kulturális, idegenforgalmi és kereskedelmi központ a Duna két partján, itt futnak össze délről a Bakony, a Vértes és a Gerecse-hegység útjai, szemben pedig a Kis-Duna, a Vág, a Nyitra és a Zsitva folyók mentén fekvő utak találnak egymásra.

A Felvidék visszacsatolása után Komárom új „virágkora” jöhetett volna. Az egyesített város élére olyan polgármester került, aki már bizonyította tehetségét a városépítés terén. Új virágkor helyett azonban a második világháború jött, mely Komáromnak küzdelmeket, rombolást, halált és szenvedést hozott.

A komáromi Klapka György Múzeumot 1965-ben alapította Kecskés László helytörténész, aki haláláig, 1995-ig vezetője is volt. 2013. január 1-től önálló intézmény, leválva a megyei múzeumi szervezetről, fenntartója Komárom városa. Ettől kezdve városi múzeumként, történeti és régészeti gyűjtőkörrel működik. Az alapító-igazgató halála óta Számadó Emese az intézmény igazgatója.

Több mint 100 esztendeje annak, hogy a komáromi Selye János Kórház szolgálja a város lakóit, a környező településen élőket. A nagy múltú intézmény az egészségügyi ellátórendszer átalakítása során kilépett a klasszikus kórházi szerepből, új szakmai struktúrát, új feladatokat és új finanszírozási lehetőségeket kapott. Dr. Ferenczi Péter, főigazgató szívesen segített bemutatni az elmúlt évtized fejlesztéseit, feltárni az átalakítás céljait, és megmutatni a jövőre vonatkozó – mint kiderült akár Észak- és Dél-Komáromot egyaránt érintő – elképzeléseket.

A szőnyi uradalom 1894-ben, vásárlás útján, báró Solymosy László tulajdonába került. A birtokot 1904-ben a lánya, gróf Gyürky Viktorné báró Solymosy Irma örökölte. A grófné gyermekeivel, Alice-zal és Aladárral a 18. századi Zichy-Berényi kúriában lakott, de nemsokára egy hatalmas, reprezentatív kastély építését határozta el a barokk kori uradalom parkjában. A terveket azakkoriban igen divatos Fellner és Helmer bécsi építésziroda készítette.

A Monostori erőd a komáromi erődrendszer legnagyobb épületegyüttese és Közép-Európa legnagyobb újkori erődje. Az UNESCO Világörökségi Várományosi Listáján szereplő, klasszicista stílusú hadtörténeti műemlék lenyűgöző látványt nyújt hatalmas, precízen faragott kövekből épített falaival, a védműveket borító 3-4 méter vastag földtakarójával és több kilométer hosszú kazamata-hálózatával.

Szlovákia Kommunista Pártjának elnöksége 1952 februárjában határozatot hozott, hogy meg kell alapítani a magyar kisebbség önálló színházát, a Magyar Területi Színházat (Matesz), s székhelyéül azt a Komáromot jelölték ki, ahol több mint száz éve nem működött hivatásos társulat, azaz semminemű infrastruktúra nem állt rendelkezésre. Az igazgatói teendők ellátásával Fellegi Istvánt, a Csemadok vezető titkárát bízták meg.

Komárom, kitűnő minőségű gyógyvizének köszönhetően,eddig sem érdemtelenül szerepelt a hazai fürdővárosok sorában, ám a római korig visszanyúló, 1700 éves fürdőkultúra nyomainak feltárásával a város ezen a téren még több figyelmet érdemel. A római kori és a mai fürdőről, annak történetéről, a városmarketingben betöltött szerepéről Kovács Károly igazgatóval beszélgettünk.

Dr. Tóth János, a Selye János Egyetem rektora örömmel és nem kis lelkesedéssel mesélt a szlovákiai magyarok egyetlen magyar nyelvű, felsőfokú intézményének létrejöttéről, eddig elért eredményeiről, jövőre vonatkozó terveiről. Komárom 750 éves várossá nyilvánítása alkalmából büszkén mondhatják el magukról, hogy településüket egyetemi rangra emelték.

1999. február 23-án, ünnepélyes keretek között tették le a mára méltán nemzetközi hírű Európa Udvar alapkövét Észak-Komáromban. Az egyedülálló épületegyüttesben egymás mellett láthatók az európai népek jellemző építészeti stílusában elkészült házak, sajátos, intim, egyedi hangulatot kölcsönözve a történelmi belvárosnak. Az alábbiakban álljanak itt Litomereczky Nándor főépítész gondolatai, aki összefogta, irányította a munkálatokat.

Márkos Attila igazán a reneszánsz embertípus megtestesítője. Lótenyésztő, szobrász, költő, író, tévés műsorvezető, filmes, válogatott díjugrató, színháztulajdonos. Tizenegy évvel ezelőtt alapította az országos, sőt nemzetközi hírű komáromi Magyar Lovas Színházat. Júliusban játsszák az Utolsó betyár című népi rockoperát, augusztusban pedig újabb bemutatóra készülnek, ennek apropóján beszélgettünk a színháznak helyet adó, felújított Lovardában.

A Magyarock Dalszínház, Komárom Város Pro Urbe díjas egyesülete 2002-ben alakult, közhasznú egyesületként 2003 őszén jegyezték be. Az elmúlt időszakban a térség egyik legnagyobb civil szervezetévé vált. 22 nagyszínpadi bemutató, öt saját musical, 5 CD, és több mint 400 előadás az első 13 év termése. Meghódították az ország több mint 100 települését, eljutottak Felvidékre, Szlovéniába és vendégszereplőként Erdélybe is.

Sokat köszönhetnek a komáromi mozirajongók egy Melkovics Mihály nevű úriembernek. Az ő kitartása, lelkesedése, áldozatos munkája nélkül ki tudja, létezne-e egy olyan színvonalas filmszínház Komáromban, mint a mai Jókai Mozi. Komárom városa megbecsülte a reá bízott „hagyatékot”, nem csak felújította az épületet, de technikai értelemben is XXI. századi színvonalúra fejlesztette, méltó színfoltjává téve azt egy 750 éves városnak.