Öt-hatezer fő részvételével és kitűnő hangulatban telt el a nap 2011. május 7-én, szombaton a III. Rácalmási Almavirág Fesztiválon. A jó kedvhez – a remek időjáráson túl – kilencven önkéntes munkája és persze rengeteg színes program is hozzájárult. Ezek közül emeltünk ki összeállításunkban néhányat.

2011. május 13-14-én ünnepi rendezvénysorozattal emlékeztek meg Dorog város lakói az Európa Napról, a Párbeszéd Napjáról, mely a „2011 az európai önkéntesség éve” jegyében telt, és alkalmat nyújtott a díszpolgári és a Pro Urbe díjak átadására is.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Közép-dunántúli Operatív Program keretén belül Kistelepüléseken településkép javítása tárgyú felhívást tett közzé, melyre Berhida Város Önkormányzata 2009. szeptember 30-án nyújtott be pályázatot. 2010. február 22-én érkezett a levél, hogy 93.169.023 Ft összegű támogatásban részesültek. A projekt keretén belül felújításra került a polgármesteri hivatal épülete, nyílászárócsere, tetőfelújítás történt és hőszigetelték az épület falait is. Ugyancsak a pályázat keretében az Ady Endre Általános Iskola szomszédságában egy műanyag borítású sportpálya, és egy új játszótér is épült, melynek avatási ünnepségét 2011. május 12-én, csütörtökön tartották.

A kormánynak fontos, hogy a lakosság, a lakóközösségek, iskolák és az önkor-mányzati intézmények egyaránt lehetőséget kapjanak az energiahatékonyságot javító beruházások megvalósítására – jelentette ki Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár a megújult Sárberki Általános Iskola átadási ünnepségén 2011. március 24-én, Tatabányán.

A kishajós emblémával gyártott füzetek életünk egy fontos szakaszát – kinek boldog, kinek keserves – korszakát idézik. Olyannyira mienk ez a márka, mint a Túró Rudi. Talán ezért annyira megnyugtató, hogy az elmúlt négy év sikersztori a fűzfői papírfeldolgozásban – erős képzavarral és dagályosan mindez így hangzik: új szelek röpítik a régi kishajóst. A fejlődésről, új termékekről László Albert, a Fűzfői Papírmanufaktúra Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Államhatárok ide vagy oda, a Kárpát-medence egy gazdasági térség – összegezhetnénk határon túli magyar vállalkozók, gazdasági szakemberek felszólalásának tanulságát. A Wekerle Emlékév jegyében Mór adott otthont a Kárpát-medencei Gazdasági Fórum tanácskozásának május 27-én.

A Pannon Egyetem és a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája közösen rendezte meg a Technológia transzfer folyamatok és lehetőségek a Közép-dunántúli Régióban című konferenciasorozatot. A rendezvények céljáról és a szervezésben részt vevő ÖKOPolisz Klaszter szerepvállalásáról Farkas Andrással, a klaszter elnökével beszélgettünk.

A hivatali útvesztőkben gyakorta az anyanyelvünkön is nehezen boldogulunk. Ám ha történetesen a közeli Ausztriában vállalunk munkát, az osztrák jogszabályok ismerete nélkül könnyen bajba kerülhetünk. Ezért is hiánypótló az a tanácsadó iroda, amely Unterpullendorfban (Alsópulyán) működik.

A magyar gázipar nívós szakmai konferenciájának idén is a négycsillagos Thermal Hotel Visegrád adott otthont. Az iparág neves szakemberei tartottak előadásokat, rámutatva a legégetőbb kérdésekre és az újdonságokra. A Magyar Mérnöki Kamara is díjazza a konferencián való részvételt, hiszen mind az előadók, mind pedig a hallgatók – másfél, illetve három – továbbképzési pontot kaphatnak. A konferencia aktív szervezőjeként Fülöp Lajos, a Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozatának elnökségi tagja foglalta össze olvasóink számára a legfontosabb tudnivalókat, a legérdekesebb előadásokat.

Esztergomban született, nős, kétéves a kisfia, Nyergesújfalun, a felújított nagyszülői házban él. Pedagógus és igazgatásszervezői végzettsége van. Német-történelem szakos tanárként kezdett, 2003 óta dolgozik a közigazgatásban. Szabálysértési ügyintézőként, a „szamárlétra” alján kezdte az esztergomi közigazgatási hivatalban. Később Tokod, majd Neszmély jegyzője, ezt követően az oktatási osztály vezetője, később intézményi főosztályvezető a megyei önkormányzatnál. Tavaly november óta először főtitkárként, aztán igazgatóként, majd 2011. január 24-től főigazgatóként dolgozik a megyei kormányhivatalban.

Dr. Szabó Erika, a Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős államtitkár Tatabányára látogatott, hogy megtekintse a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalt és a január óta működő kormányablakot.

Január elsejétől Czunyiné dr. Bertalan Judit vezeti kormánymegbízottként a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalt. Ezen feladata mellett tavaly óta a kisbéri (3. számú) választókerület országgyűlési képviselője is.

Az átalakuló, lendületesen újjáépülő közigazgatásban, a régi, megrögzött magatartásformák helyett, a szemléletváltás, a stílusváltás kiemelten fontos követelmény – ez a határozott álláspontja dr. Balogh Ibolyának, a Fejér Megyei Kormányhivatal főigazgatójának.

A miniszterelnöki elvárás a kormányhivatalokkal szemben nem kevés: egy évük van arra, hogy rendet tegyenek, hogy “minden ballaszttól megszabadítsák a magyar államiságot”, illetve hogy “precíz, pontos és barátságos” államot hozzanak létre a közigazgatás középszintjén. Hogy a Fejér Megyei Kormányhivatal élén dr. Dorkota Lajos kormánymegbízott számára mit jelent ez a feladat, arról beszélgettünk.

A Vértes-Út Építő és Szolgáltató Kft. tatai központját körbeállványozva találtuk. Patányi Gergely tulajdonos és ügyvezető igazgató elmondta, hogy jelenleg zajlik a nyílászárócsere és a homlokzat felújítása, igyekeznek szépítgetni a telephelyet. Az idén tízéves cég vezetőjével a múltról, jelenről és a jövőről beszélgettünk.

Komárom Város Önkormányzata a Közép-dunántúli Ope-ratív Program (KDOP) keretében meghirdetett Települési (al)központok kialakítása és értékmegőrző rehabilitációja című pályázatán (KDOP-3.1.1/B-2f-2010-0003) több mint 840 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert Komárom belváros funkcióbővítő város rehabilitációjára. A megvalósuló beruházás elszámolható költsége meghaladja az 1,1 milliárd forintot, melyhez a támogatási összegen kívüli önrészt Komárom város biztosítja saját forrásaiból.

A tatai székhelyű Kemobil Vegyipari Termelő és Értékesítő Zrt. termékprofilja három különböző területre bontható: kozmetikai, háztartás-vegyipari és egyéb vegy-
ipari termékek gyártására. Mivel ők is a vegyipar területén dolgoznak kíváncsiak voltunk, hogy egy ilyen középvállalkozás hogyan tud megfelelni a folyamatosan változó, szigorodó uniós szabályozásnak. Balogh János vezérigazgatóval beszélgettünk.

Az üzleti életben napi jó gyakorlattá vált, hogy a beszállítókról, ügyfelekről minél több információt gyűjtünk össze, amely a helyes döntés alapja. A cégvezetők döntéseit támogató szolgáltatásokat bemutató cikksorozatunk első részében az érdekeltségek, tulajdonosi, vezetői kapcsolatok feltárásának módszeréről, az ebben rejlő lehetőségekről lesz szó.

A Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. (Közép-Pannon Zrt.) stratégiai célrend-szerének kiemelt eleme a regionális gazdaság hálózati alapú, innováció-orientált támogatása. Ennek érdekében stratégiai szövetségre lépett a régió számos fejlesztési szervezetével, köztük a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel és a Közép-dunántúli Régió Innovációs Ügynökségével. Az idei év tavasza kifejezetten mozgalmasnak ígérkezik a Zrt. és együttműködő partnerei számára három, a Közép-Pannon nemzetközi partnerségével megvalósuló projektben: a Clusters-Cord, az AutoNet és a Finno névre hallgató kezdeményezésekben egyaránt.

2007. július 1-jétől dr. Rédey Ákos a Pannon Egyetem rektora. Az elmúlt négy év alatt számos díjat, elismerést és kitüntetést kapott a Közép-dunántúli Régió és az ország egyik meghatározó capmusa. Megbízatása lejártával dr. Rédey Ákos nem pályázott újra a rektori tisztségre.

Szakmai közösséggé fogja össze végzett diákjait a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája. A MÜTF Alumni Szakmai Közösség (MASZK) fő célja a tudásmegosztás és a meglévő kapcsolati háló jól szervezett működtetése, mely jól hasznosítható mind az üzleti életben, mind pedig a főiskola képzési rendszerében. A kezdeményezés sikerét május közepétől internetes közösségi portál is támogatja.

Első alkalommal találkoztak az Innovációs Klub alapító tagjai 2011.május 10-én, a MÜTF-ön. Az innováció, a kutatásfejlesztés, valamint a technológia- és tudástranszfer témájában megtartott kerekasztal-beszélgetést a márciusban megnyitott Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda a megyei kereskedelmi és iparkamarával közösen szervezte.

A Közép-dunántúli Régió gazdaságának a felpezsdítése a célja annak a megállapodásnak, amelyet április 26-án, kedden írt alá a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (KEMKIK) elnöke, valamint a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának (MÜTF) rektora. A dr. Hajtó János és Juhász József kézjegyével ellátott együttműködés értelmében a MÜTF és KEMKIK a jövőben egymást támogatják, és közös célok mentén segítik a vállalkozásokat.

A Hotel Árpád konferenciatermében tartotta hatvanéves születésnapi ünnepségét mai nevén a Komárom-Esztergom Megyei Iparszövetség KISZÖV. Az eseményen megjelentek a még élő „alapító atyák és anyák”, de számos fiatal arcot is láthattunk, amely bizonyítja, hogy ma is van vonzereje a vállalkozók között az érdekvédelmi szervezetnek.

Csolnokon született. Bányász és kőműves édesapja valamint szerető szívű édes-anyja mellett kisgyermekként gyakran hallhatta, hogy milyen nagy szükség van jó papokra. Így értethető, hogy ő is a papi hivatást választotta. Esztergomban szentelték pappá 1954. június 20-án, s a Budapesti Hittudományi Akadémián szerzett doktorátust. Öt évig volt Budapesten káplán, majd a számára oly kedves Dorog és Esztergom vidékére került: Először Pilisszentlelken volt plébános (1960–1967).

Izgalmas és példaértékű – régiónkat is érintő – munka folyik a solymári Völgyzugoly Műhelyben. A tervezőcsoport Mikrotérségi tervezés megújítása témakörben két sikeres projektet bonyolított a közelmúltban a Somló hegyen és környékén, valamint a Káli-medencében. Józan ésszel gondolkodva magától értetődőnek tűnik, hogy egy adott térség önkormányzatai együttműködnek, összehangolják fejlesztési terveiket. Az esetek többségében azonban ez nem így van – tudtuk meg Ferik Tünde településtervezőtől, a Völgyzugoly Műhely vezetőjétől, aki egyúttal a Magyar Urbanisztikai Társaság Falutagozatának is alelnöke.

Innovatív, az egészségvédelem területén fontos újítást szabadalmaztatott az Ősi székhelyű Metal-Tec 2001 Kft. A klímaberendezések folyamatos tisztítására kidolgozott rendszer többek között megoldást nyújt a legionárius betegség és más, a légkondicionáló rendszerben megtelepedő baktériumgócok okozta betegségek megelőzésére.

26 db tananyag korszerű e-learning tananyag egységgel való kiegészítését végezte el a Dunaújvárosi Főiskola a műszaki képzések területén. A munkaerő-piaci igényekhez igazodó, nemzetközi tananyagokat is adaptáló, gyakorlati tudást igénylő tartalmakat a főiskola ingyenes hozzáféréssel teszi elérhetővé a főiskolai hallgatók mellett bárki számára.

Az Európai Unió új, egységes vegyi anyag rendeletének célja, hogy átláthatóvá és szabályozottá tegye a felhasznált vegyi anyagokat, illetve a lehető legnagyobb mértékben korlátozza azok káros hatásait. A kidolgozatlan részletek következményeként azonban számos kisvállalat ellehetetlenülhet, és ezzel sok-sok kedvelt, jó minőségű termék eltűnhet a polcokról. Sokaknak – főleg a borászoknak és nagyanyáinknak – hiányozhat majd a magyar borkén, a szőlő- és gyümölcstermelők által kedvelt terméshozam-növelő, a Nevirol, és nagy valószínűséggel a termelők egyik kedvence, a Bordóilé gyártója is a forgalmazási jogok eladására kényszerül. Szakmai szervezetek régóta állítják, a REACH mai formájában átláthatatlan, bürokratikus, pazarló, és alkalmas a KKV-k piacról való kiszorítására. Riportunk is ezt igazolja.

A tapolcai Elmolight Bt. által kínált technológiával a szennyvíziszap hulladék helyett fontos alapanyaggá válik – komposztként mezőgazdasági felhasználás során már bizonyított. 2010-ben a kipróbált és piacon is elérhető technológia elnyerte a Közép-dunántúli Régió Innováció Díját. Sáry Lajost, az Elmolight Bt. szakértőjét a Biomass-Super komposzt előállítási lehetőségeiről, előnyeiről kérdeztük.

Kovács Viktor a Budapesti Műszaki Egyetem végzős hallgatója, villamosmérnöknek tanul. Már zsenipalántaként kipróbálhatta ötleteit, elképzeléseit valós, hétköznapi munkakörülmények közt, amelyek oly hasznosnak bizonyultak, hogy termelő vállalkozások profitáltak belőle. Idén ő nyerte el a Közép-dunántúli Régió Innováció Díját.

Magyarországon és a Közép-dunántúli Régióban felhalmozódott tudás és fejlesztések nemzetközi szinten is láthatóvá lettek, a jövőben azonban szemléletváltás szükséges – derült ki 2011. március 23-án Székesfehérváron, a Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség által szervezett konferencián. Bemutatták az Innováció Díj vállalkozói és diák kategóriáinak győzteseit is – a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása és a munkafolyamatok tökéletesítésére alkalmazott szoftver vitte a prímet.

Ezen sorok írója 1987 nyarán, a tatai Kristály Strand megbízott vezetőjeként gyakran betért az akkor is patinás hangulatot árasztó hotel sörözőjébe, éttermébe, ahol a legjobb frissítők és ételek várták. Az igényes választék és a jó kiszolgálás sem tudta azonban feledtetni, hogy maga az épület nem a legszebb arcát mutatta az idelátogatóknak. A szokásos recept ellenkezője valósult meg, sajnos a belcsín aránytalanul nagyobb volt a külcsínnél. Aztán 2003-ban valami elkezdődött, amely idén tavaszra fejeződött be. A végeredmény magáért beszél.

Éppen húsz esztendeje alakult Tatabányán a P-Metál Fémkereskedelmi és Öntvénygyártó Kft. Ám nemcsak a jubileum miatt, hanem azért is gratulálhattunk Pordán Zsigmond ügyvezető igazgatónak, mert a vállalkozás képviseletében a közelmúltban átvehette a Komárom-Esztergom megye kis- és középvállalkozása 2010. elismerést.

A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2004-ben, négy kategóriában alapította meg a megye gazdaságáért kitüntető címet, mely 2006-ban az együttműködő gazdasági érdekképviseletek javaslatára egy 5. kategóriával, az év kis- és közép-vállalkozója díjjal egészült ki.

Két évtizede meghatározó szereplő a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány a mikro- és kisvállalkozások fejlesztési finanszírozásában. Az Alapítvány által kidolgozott helyi mikrohitel program példaértékűnek bizonyult az országban, az on-line hiteligénylés komplex rendszere pedig európai szinten is elismerést kapott. Az RVA új információs pont megnyitásával és négy milliárdos refinanszírozási kerettel várja a vállalkozókat.

– A révfülöpi Fülöp-hegyről nyílik „a világ egyik legszebb tája” (Cholnoky Jenő) – ez az idézet mutatja be a leghitelesebben Miklós Tamás polgármester úr gondolatait, aki oly szeretettel mesél Révfülöpről.

Azzal, hogy 2010 végéig a kapcsolt hőközpontok szétválasztása a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázat keretében lezárult, a SZÉPHŐ Zrt. az országban az elsők között van a vonatkozó törvényi kötelezettségek teljesítésében. 2009 áprilisától a cég élén kalandos pályaképpel a háta mögött Fónad Csaba vezérigazgató áll, vele beszélgettem.

A Tamás-hegyről gyönyörködöm a Balaton szépségében, a kirajzó kis vitorlásokat látva mindig megnyugszom. Ott lent van a jövő! Latinovits Zoltán szerint: „A vitorlások a Balaton kitüntetései.” A vitorlázás hazai bölcsőjeként ismert Balatonfüred „kitüntetései” örömöt hoznak mindenkinek, hisz a hajókban már a jövő magyar bajnokai ülnek. Lehetnek nehézségek, változhat a világ bármely irányba, de a BYC nem feledi a nagy elődök tanításait, miszerint: „A vitorlázás minden helyzetet felismerő és cselekvésre képes embertípust nevel…” Böröcz István ügyvezető mesél múltról, jelenről és jövőről. Szavai mögött kirajzolódik az a rengeteg munka, amelyet, ahogy ő mondja, csak „megszállott” emberek végezhetnek. Teszik mindezt azért, hogy a klub mindenkor az egyetemes érdekeket szolgálhassa: a várost, a Balatont, a régiót és persze a sportot, az ifjúságot, a tagságot.

Balatonfüredre költözésemkor igyekeztem feltérképezni, hol érdemes vásárolni, melyik üzlet az, ahol szép árukkal találkozhatom. Az első információ, miszerint ha friss, mosolygós husit szeretnék az ebédhez, akkor keressem a Bradimpex Kft. húsboltjait, igaznak bizonyult. Örömmel térek be a vásárcsarnokban lévő üzletükbe, és ha már ott vagyok, a mindig finom felvágottat és a házias ízű kolbászokat is náluk vásárolom. Én már törzsvevő vagyok – árulom el a cég ügyvezetőjének, Bradanovits Barnabás úrnak, és hogy ez mennyire igaz, az a beszélgetésünk során derül ki.

Simon Károly 1994-ig volt Balatonfüred polgármestere. Az ő édesapja állt postásnak a polgári végeztével, a nagyszülők építette háznál a tisztaszoba egyik felében rendezte be az arácsi postahivatalt 1913-ban. A házról, a városról beszélgettünk.

A kettős jubileum alkalmából újabb kulturális intézménnyel, látnivalóval gazdagodott Balatonfüred. Ezúttal az arácsi városrész lakói ünnepelhettek, ugyanis több száz érdeklődő részvételével átadták az Arácsi Népházat, melyben megnyílt a Postamúzeum is. Az avatási ceremónián Bóka István polgármester mellett részt vett Schmidt Pál, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója, Vegar Andreassen, Norvégia budapesti nagykövetségének első titkára és Simon Károly, Balatonfüred korábbi polgármestere.

A Németh Építészeti Kft. mára nagy tapasztalatot szerzett az önkormányzati, vállalati megbízások terén – az ipari létesítmények mellett luxusszálloda tervezőjeként is találkozhatunk munkáikkal országszerte. A legkedvesebb feladat azonban számukra is az, amellyel saját városuk, Balatonfüred megújulásához járulnak hozzá.

Balatonfüred a Balaton-part legrégebbi üdülőhelye, lankás dombok közt fekszik az északi parton. A városon halad át a 71-es főút, valamint a Budapestről Tapolcára vezető egyvágányú vasút is. A szomszédos községek Tihany, Aszófő, Balatonszőlős, Csopak, valamint az errefelé szokásos elnevezésű Öreg-hegy, továbbá a Tamás-, György- és Péter-hegyek határolják. Ismertségét a Balaton közelsége mellett elsősorban szénsavas forrásainak és mediterrán jellegű klímájának köszönheti. Területe ma három részből tevődik össze: a vasútvonal két oldalán húzódó őstelepülés, a gyógyforrások körül kialakult régi gyógyhely, valamint ennek két oldalához csatlakozóan a legújabb szállók, kempingek, üdülőtelepek stb. térsége. Az egykori Balatonarács községet 1954-ben csatolták hozzá. Balatonfüred jelentős vitorláskikötő, a Balaton északi partjának fővárosa, több mint tizenháromezer lakossal.