Az adóbevétel sokat segít Tatabányának
Nagyadózók köszöntése

Régiónk több nagyvárosában hagyománnyá vált, hogy az év első hónapjaiban köszöntik a mindenkori nagyadózókat, azokat a vállalkozásokat, akik a helyi adók befizetésével meghatározó mértékben járulnak hozzá az adott település fejlődéséhez. Tatabánya Megyei Jogú város és a térség vezetői a városháza dísztermében látták vendégül a húsz legnagyobb vállalat vezetőit.

Bencsik János, a Tatai-medence országgyűlési képviselője köszöntötte elsőként a megjelenteket. Az itt élők nevében köszönetet mondott a nagyvállalatok sikeres működtetéséért, hiszen ez, az ebből származó adóbevétel biztosítja a város működésének, a fejlődésnek az alapját. A politikus külön köszönetet mondott azon cégeknek, akik szerepet vállaltak a Tatabányán és Tatán működő iskolai könyvtárak örökbefogadásában, mert felismerték, az értő olvasás készsége erős összefüggésben van a jövő munkavállalóinak képességeivel. Az örökbefogadók 1 millió forinttal támogatták az adott könyvtárat, a továbbiakban pedig évente 300 ezer forinttal segítik a könyvállomány fenntartását, fejlesztését. A kezdeményezéshez folyamatosan lehet csatlakozni, várják a további jelentkezőket.

- Ugyancsak köszönet illeti a vállalkozásokat a kormányzat bérfelzárkóztatási programjának támogatásáért, a versenyképes bérek vállalásáért, mert európai viszonylatban ezen a téren nagy lemaradásaink vannak – mutatott rá ennek fontosságára az országgyűlési képviselő, aki arra is felhívta a nagyvállalatok figyelmét, hogy még számos közös feladat áll előttük, többek között az ipari park közlekedésének kulturált megoldása.
Beszédének végén Bencsik János arra kérte a vállalatokat, hogy továbbra is vállaljanak szerepet a térség fejlődésében, támogassák annak programjait, azok közül is kiemelve a két legnagyobbat, a Tatai Patarát és a Víz-Zene-Virág Fesztivált.

Schmidt Csaba felidézte azokat az éveket, amikor a település fejlődése – a várossá válás folyamata – elindult, a párszáz fős falutól – Bánhidától indulva – miként jött létre a város, a fejlődés milyen lépései voltak nyomon követhetőek.
Elsőként a növekedés finanszírozását kellett az akkor itt élőknek megoldaniuk: munkahelyek kellettek, a gazdaságfejlesztésen volt a hangsúly. Bányavállalatot alapítottak, és sikerre vitték annak működését.
A továbblépéshez már a munkaerőért folyt a küzdelem. Az egész Kárpát-medencéből toborozták a szakembereket, akiknek állást és otthon kínáltak. Közel 500 lakás épült akkoriban.
A polgármester rámutatott: a rendszerváltást követően a város lakóinak ugyanezekkel a gondokkal kellett megküzdeniük. Magas volt a munkanélküliség, a bánya bezárt, munkahelyekre volt szükség. Azóta az ipari park megtelt vállalkozásokkal, munka van bőven, a verseny ma már a jól képzett munkaerőért folyik. A gazdaságfejlesztés volt tehát a kulcsa a jövőépítésnek annak idején, és ugyanez most is – világított rá a lényegi összefüggésre a városvezető, aki e rövid bevezetője után bemutatta a Modern Városok Program tatabányai terveinek főbb pontjait, majd megköszönte a város fejlesztésében nyújtott segítséget a vállalatok vezetőinek.

Dr. Kancz Csaba, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal vezetője rövid összefoglalót adott a közigazgatás átszervezésének elmúlt hat évéről, az eddig megtett lépésekről. A kormánymegbízott hangsúlyozta, hogy személy szerint is elkötelezett amellett, hogy a térség minél több fejlesztése kormányzati szinten is kiemelt beruházássá válhasson.

A beszédeket Illyés Roland, az ünnepség konferensziéja zárta, aki ismertette a Jó Szerencsét Emlékév – egészen 2017 őszéig tartó –
programsorozatának főbb elemeit, melyet Tatabánya várossá nyilvánításának 70. évfordulója alkalmából rendeznek a megyeszékhelyen.

napsugár
fotó: Mazán Tibor