Magyarország az egész Európai Unión belül az újrahasznosított foszfát gyártás tudományos és ipari tudásközpontjává, illetve rövid időn belül elsődleges nemzetközi mezőgazdasági beszállítójává is válhat. Az április végén lezárult Norvég Alap részfinanszírozásával megvalósított projekt a Terra Humana Kft , mint projekt gazda és az MTA TK AKI Környezetkémiai Kutatócsoport (projekt partner) hatékony együttműködésével valósult meg.

A foszfát kritikus alapanyag, emellett az ásványi foszfát műtrágya magas kadmium, urán és arzén tartalmú, mely tiszta bio-foszfátra való kihelyettesítése szükséges. Az élelmiszer minőségű (kategória 3) állati csontliszt magas foszfor tartalmú alapanyag, nagy ipari léptékben alacsony árért rendelkezésre áll, melyből a specifikus magas hőmérsékletű 3R pirolízissel tiszta és természetes ABC (Animal Bone bioChar: Állati csontból előállított bioszén) BIO-FOSZFÁTOT lehet előállítani.

A tápanyag gyors kioldódásának a megakadályozása különösképpen fontos nemzeti érdek a Kárpát-medencében az érzékeny vízbázisok védelmében. A bioszéntermék a csont szerkezetéből adódóan üreges (makroporózus), ami magas víz- és tápanyagmegtartó képességet eredményez, és pozitív hatással van a talaj mikrobiológiájára is (ezek a tulajdonságok a szintetikus műtrágyák esetében nem állnak fenn!)

A Bio-foszfát Zárórendezvény nevet viselő április 28-án megrendezett tanácskozás az elmúlt évtizedek intenzív mezőgazdasága által lerontott talajminőség javítását és új élettel való megtöltését megoldó lehetőségekről szólt. Az EU eltökélt a mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek újrahasznosításának a felfuttatására, aminek fontos célja a műtrágyák és vegyszerek használatának jelentős csökkentése és biztonságos biotermékekkel történő kiváltása.

Az április végén lezárult Norvég Alap részfinanszírozásával megvalósított projekt a Terra Humana Kft , mint projekt gazda és az MTA TK AKI Környezetkémiai Kutatócsoport (projekt partner) hatékony együttműködésével valósult meg. A projekt keretében magas foszfor tartalmú csontszén szilárd hordozóhoz (ABC) kötött Trichoderma mikrogomba készítményt fejlesztettek ki, mely környezetbarát foszfor tápanyagként közvetlenül és/vagy magas szervesanyag tartalmú komposzthoz keverve hasznosítható a mezőgazdasági termesztésben. Ezen túlmenően a csontolajból újrahasznosított nitrogént lehet előállítani, mondta Edward Someus projektvezető, a Terra Humana Kft. ügyvezetője.

Edward Someus elmondta, hogy az Európai Unió már régóta célul tűzte ki a mezőgazdasági és élelmiszeripari (állati csont) melléktermékek újrahasznosítását. Különös jelentőséggel bír a csontliszt, mivel a táplálék útján felvett foszfor főként a csontrendszerben koncentrálódik.
Az új technológia és Bio-foszfát biotermékek új technikai, gazdasági és környezetvédelmi megoldást jelentenek az Unió nagymértékű foszfátkitettségének költséghatékony és környezetbarát csökkentésére; a mezőgazdasági talajbiztonság és a foszfor tápanyagellátás növelésére, mondta el a projekt vezetője.

A Bio-foszfát Someus szerint azért nyit új technikai, gazdasági, környezetvédelmiés jogi lehetőségeket,mert ez a technológia és bioszén termékcsalád biztonságosabb, olcsóbb és legfőképpen hatékonyabb, mint minden eddig ismert bioszén megoldás. A bioszén talán legfontosabb előnyös tulajdonsága, hogy az élővilág számára nélkülözhetetlenül fontos foszfortartalma annyira magas (30% P2O5), hogy esetenként teljes mértékben is helyettesítheti a foszfátműtrágyát. Ez utóbbi az egészségre ártalmas nehézfémeket is tartalmazhat (kadmium, urán). A Bio-foszfát megoldással növekszik a mezőgazdasági talajbiztonság és a foszfor tápanyagellátás fenntarthatósága, valamint bővül a bioalapú agrárgazdaság.

Ezen Bio-foszfát és a mögötte álló ipari léptékű 3R bioszén technológia minden bizonnyal nagy léptékű nemzetközi iparággá fejlődik az EU-ban és azon kívül is a mezőgazdasági talajbiztonság és a foszfor tápanyagellátás gazdaságos fenntarthatóságának az irányában. Mivel a technológiát Magyarországon fejlesztették ki, ezért amennyiben sikerül magyar befektetést realizálni az első mintaüzem 2017-os felállítására, akkor Magyarország már 2018-ben az egész Európai Unión belül az újrahasznosított foszforgyártás tudományos és ipari tudásközpontjává és elsődleges ipari gyártó/beszállítójává válhat, ami hosszú távú stratégiai pozíció! Mindez részben megoldást jelenthet az Unió nagymértékű foszfátkitettségének csökkentésére, emellett jelentős gazdasági hasznot jelent az országnak, kifejezetten fejleszti a hazai kertészeti és gépgyártási export iparágakat, illetve tekintélyes mennyiségű munkahely létrejöttét eredményezheti, és nagy lendületet adhat a magyar agráriumnak is!
A projekt eredményeit bemutató előadásokon kívül bemutatásra került az EU Műtrágya (EC 2003/2003) rendeletének felülvizsgálata, jogharmonizációja és ennek gyakorlati kihatása a talajjavító anyagok és szerves trágyák, mint például a bioszén vonatkozásában. Edward Someus, aki szaktanácsadói tevékenységet végez az Európai Innovációs Partnerség a „mezőgazdasági termelékenységért és fenntarthatóságért” (EIP-AGRI) Tápanyag gazdálkodás fókuszcsoportjában, valamint aktívan közreműködik a 2003/2003/EK rendelet (Műtrágya Rendelet) EU DG-Grow bizottsága által vezetett jogharmonizációs munkájában 2011 óta a bioszén és foszfor újrahasznosítás területén, bemutatta a bioszén jogi szabályozásának helyzetét.

A Bio-foszfát Zárórendezvény végén Edward Someus megmutatta a Norvég Alap részfinanszírozásával Kajászó Biofarmon megvalósított 150 l/batch folyadék és 250 kg/batch szilárd fermentációs rendszert, valamint a hozzá kapcsolódó mikrobiológiai laboratóriumot.
A projekt zárórendezvényén képviseltette magát a Földművelésügyi Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mellett számos fontos hazai nagyvállalatok képviselői is.