XVII. Biodiverzitás Napok Csákányospusztán
Sokszínű élet az Által-ér mentén

A Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság évente egyszer nagyszabású gyűjtőmunkát rendez az ország egy adott pontján. A botanikusokat és zoológusokat tömörítő civil szervezet célja, hogy rövid idő leforgása alatt - ez 2x24 órát jelent -, a kijelölt területen minden élőlényt - legyen az növény, állat vagy gomba – meghatározzanak, és listára vegyenek. Az efféle villámfelméréseket Biodiverzitás Napoknak, vagy röviden BioBlitznek nevezik. A hazai rendezvényeken mintegy 50-60 biológus szakértő járja be a tájat keresztül-kasul, és gyűjti be megfigyeléseit. A maga nemében egyedülálló eseményt a Társaság idén a Tatabányához tartozó Csákányospuszta környékén, a Vértes északi lejtőjén rendezte meg június 9-11. között, a Tatabányai Múzeummal karöltve.

A pénteki ünnepélyes megnyitón Sallee Barbara, az MBKT kommunikációs referense köszöntötte a szervezőket, a megjelent tudósokat és a sajtó képviselőit, majd átadta a szót Pál Gabriellának, a Tatabányai Múzeum igazgatójának, aki a következőket mondta:

– A Vértes-Gerecse találkozása ritka természeti környezet, az ember megjelenése óta folyamatosan lakott vidék. Az ember és a táj kapcsolatát bemutató kiállításunkat hosszú évek munkáját követően tavaly fejeztük be, melyért idén elismerő oklevelet vehettünk át. A visszajelzésekből úgy vélem, az ország legjobb kiállításai között szerepelünk.
– A társadalomtudományok felől néztük végig a történetet, és fontosnak tartottuk, hogy mindezt a természettudomány oldaláról is be tudjuk mutatni, mert így lesz teljes a kép.
– Hiszem, hogy a múzeum nem csak a régi tárgyak bemutatóterme, hanem feladata az is, hogy reflektáljon a környezetére. Ezzel a közös munkával ebbe az irányba kívánunk lépéseket tenni.

Dr. Kovács Tibor, az MBKT elnöke annak a reményének adott hangot, hogy a táj változatossága, a jó domborzat és a kitűnő idő együttesen minimum 2000 faj begyűjtését teszi majd lehetővé. A felmérésbe diákok is bekapcsolódtak, őket arra kérte, forduljanak bátran kérdéseikkel a tapasztaltabb kollégákhoz, míg tőlük azt várja, hogy inspirálják a fiatalokat.
– „Egy teljes generáció hiányzik a faunisztika, florisztika területéről. Jó lenne, pedig, ha 20-30 év múlva is össze lehetne állítani egy ilyen csapatot!” – mutatott rá a szakmai problémákra az elnök.

Klébert Antal, az éppen 20 éves Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársa a Vértes különleges státuszát emelte ki: a keleti és a nyugati fajok találkozásának határvonala ez a vidék. Olyan mikroklimatikus tényezők jellemzik ezt a tájat, ami másutt – így együtt – nincs jelen. Vannak olyan fajok, melyek csak itt élnek, példaként az öves szkolopendrát, illetve a keleti gyertyánt említette.
A megnyitót követően Pál Gabriella tartott előadást a Metamorfózis című Által-ér programról, majd pörkölt-vacsora várta a vendégeket.
A kutatás három napja alatt a közel 70 tudós a Mária-szurdok és a Körtvélyes-hegy környékének növény- és állatvilágát mérte fel. A listára felkerülő fajok száma illusztrálja a kijelölt terület biológiai sokféleségét, azaz biodiverzitását. A gyűjtés módszerei között voltak például a rovar- és emlőscsapdák, avarrostáló sziták, a lepkecsalogató lámpák. Az adatok feldolgozása akár hónapokat is igénybe vehet, így a végső lista elkészítése decemberre várható. Annyi biztos, több tucat védett és fokozottan védett faj került elő a hétvége során. A madarászok sikerrel rögzítették például a darázsölyv és a kerecsensólyom előfordulását, de kiemelkedő eredmény a 9 denevérfaj megfigyelése is. Különleges csemegét jelentett egy mérsékeltövi orchideaféle, a madársisak kosbor egy teljesen fehér példányának fellelése is. Azonosították továbbá a mediterrán vidéken élő 10 cm hosszú öves szkolopendrát – aminek várható felbukkanását Klébert Antal már a megnyitón jelezte. A felmérés végére a tudósok úgy látták, a terület sokszínűsége miatt a kitűzött 2000 féle faj rögzítése reális célnak tűnik.

Miért Csákányospusztán, miért a múzeummal?

Kisné Cseh Júlianna, régész, történész főmuzeológus:
– Egy kiállítás anyagainak gyűjtésekor – kezemben épp egy mamutfoggal - találkoztam Kutasi Csabával, a zirci múzeum igazgatójával, aki említette, hogy megjelent az új évkönyvük, amiben a biodiverzitás-kutatásuk jelent meg. Kiderült, ő maga is tagja ennek a szervezetnek, amelytől lehet kérni, hogy hol végezzék el az adott évben ezt a felmérést. Mi már akkor dolgoztunk egy projekten, aminek az a lényege, hogy egy adott területen minden olyan tényezőt megvizsgálunk, ami őrzi azt, hogy milyen lehetett a táj, amikor az ember itt megjelent, és hogy azóta hogyan alakult át. Úgy gondolom, hogy az utolsó pillanatban vagyunk, hogy még a régi dolgokból néhányat megfogjunk. Megpróbáljuk mindezt egy teljesen új módszerrel csinálni: egyszerre megy ki régész, néprajzos, művészettörténész, ipartörténész. Azért hívjuk Által-ér projektnek, mert először e mentén szeretnénk ezt megvalósítani. Ehhez volt egy ötlet, hogy a Biodiverzitás-kutatást is bevonjuk ebbe, még teljesebbé téve így az összképet.