szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
-=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Kapcsolat

REGIO REGIA
a Közép-dunántúli Régió Értékteremtőinek Magazinja

Kiadó:
Regio Regia Nonprofit Kft.

ISSN-szám:
online: 1787-3010
nyomtatott: 1785-7074

Szerkesztőség:
2800 Tatabánya, Táncsics M. út 51.

Telefon:
34/310-971

E-mail:
info@regioregia.hu

 

KEM-BRIDGE WEBSTÚDIÓ

KEM-Bridge Net

Iroda:

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon:
34/310-971

E-mail:
info@kembridge.hu

 

   MTI

   Tatabánya Kártya

   Jooble

Üzleti elemző állások

Business analyst jobs

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


50 éves a gyermelyi tésztagyár

Ésszerű növekedés, megfontolt üzletpolitika
50 éves a gyermelyi tésztagyár

Nincs ember Magyarországon, aki ne ismerné a gyermelyi tésztát. Ha spagettire, kockatésztára, finommetéltre, vagy egyéb finomságra vágyunk, nagy eséllyel az ő gyártmányaik közül teszünk valamit a kosarunkba. Éppen ötven éve indult a tésztagyártás Gyermelyen, a cég innét számolja az éveket, pedig a történet korábban indult, maga a vállalat pedig mai formájában - értelemszerűen - a rendszerváltás után alakult. Tóth Bélával, a Gyermelyi Zrt. igazgatójával beszélgettünk.

A kezdetek
- Vagy tizenöt éve döntöttük el - kezdi beszélgetésünket Tóth Béla -, hogy a tésztagyár születését fogjuk korszakhatárként megjelölni, mert a cég története egyébként 1953-ig nyúlik vissza. A termelőszövetkezeti éra elég zavaros időszak volt, több újrakezdést is számon tartunk. A másik dátum 1959 (56-ban feloszlott a szövetkezet), azóta működik folyamatosan ilyen-olyan formában a vállalat. Elődeink a kezdeti időszakban nem a különböző ágazatok erősségét igyekeztek felmérni, hanem a közös gazdálkodásba próbáltak beszokni.
- Sok mindennel kísérleteztek, ezek közül a szántföldi növénytermesztés járható útnak bizonyult. Persze zsákutcákba is belefutottak, ilyen volt például a bolgárkertészet. Tudták, hogy állattenyésztéssel is érdemes foglalkozni. Próbálkoztak pulyka, sertés, marha és igásló tenyésztésével, aztán a végére, hosszú évtizedek után alakult ki, hogy csak a baromfi maradt meg, azon belül is a tojótyúk. Mi is elkezdtünk brojlercsirkét hizlalni, de az sem volt járható út.
- Az elmúlt ötven év hozadéka, hogy mára négy fő üzletágunk maradt: a szántóföldi növénytermesztés, a tojótyúkok nevelése, a tésztagyártás és a malmászat. Ötödik, nem önálló tevékenységünk a takarmánygyártás, ebből is komoly bevételünk van.

 

 

 

Tésztagyár - Gyermely zászlóshajója
- 1970-ben az akkori kormány egy magyarországi tésztagyár építéséről határozott, melyhez helyszínt kerestek. Gyermely jó hírű szövetkezete vállalkozott a feladatra, és megkapta a lehetőséget. A tésztagyártás 1971-ben - 50 éve - közös vállalati formában indult el.
- Mi kell a tésztához? Liszt és tojás. Ez utóbbit tojótyúkjaink biztosították, a liszt esetében pedig nem volt választási lehetőségünk, hogy honnan vásároljuk. Akkoriban a Malomipari Tröszt irányította a megyei malomipari vállalatokat. Leadtuk a havi igényt, és a tröszt diszponálta a szállításokat. Kaptunk Komáromból, Kisbérről, ritkábban Tátról is, de természetesen más megyékből is érkeztek szállítmányok.
- Jöttek a vagonok, 50 kilogrammos vászonzsákban, Tokodra vagy Herceghalomra érkezett a liszt, onnan szállítottuk Gyermelyre. Egyébként ez jó üzlet volt a malomipari cégeknek. A megyei vállalatok harcoltak azért a trösztnél, hogy ők is kapjanak a gyermelyi megrendelésből, mert a tésztalisztnek magasabb volt az ára, mint a BL55-ös finomlisztnek. Nem is volt egységes a minőség, ahány malom, annyiféle volt az alapanyag.
- Az első időszakban a gyár 3-4 000 tonna tésztát gyártott évente, most már 42 000 tonna fölött vagyunk, tehát tízszeres mennyiségű árut állítunk elő, és ennek 35%-át exportáljuk. A kezdetben kézzel pakolt liszteszsákoknak már nyoma sincs, saját malmainkból csővezetéken fújjuk át a lisztet a gyártósorra.  Nem ér hozzá ember, de még csak keréken sem kell vinni. Amikor jutavászonban jött, voltak a lisztfelöntők, akik kibontották az 50 kilós zsákot, vállukra vették, és felöntötték a garatra. Ez nagyon kemény férfimunka volt. Ez a poszt megszűnt mára, akár a gyúróasszonyoké. Akkoriban minden gépsornál szükség volt egy-egy asszony munkájára. Általában 300 kg/óra tésztát tudott előállítani egy gépsor, most ennek 11-12-szeresét, és nem kell gyúró. Számítógép figyeli azokat a folyamatokat, amit egy-egy asszony felügyelt. Most mindössze egy, mérnöki szintű szakember irányítja az összes gépsort.
- A csomagolás területén is hosszú utat tettünk meg. Már kezdetben is gép töltötte, és hegesztette a félkilós zacskókat, negyvenet egy perc alatt. Tehát volt egy fizikai korlát, hiszen innentől kezdve minden kézzel történt: felállították a kartont, ragasztották, és tették bele a csomagokat. Utána következett egy még nehezebb fizikai művelet, a kész kartont ugyanis raklapra pakolták, majd a targoncás vitte a raklapokat a raktárba.
- Ma percenként 100 tasakot tölt egy-egy gép. A tasakok áthaladnak egy súlyellenőrző mérlegen és egy fém detektoron, így jutnak az automata kartonozóba, majd a tésztával töltött kartonokat robot rakja palettára, és sztreccs-fóliával rögzíti. A kész raklapra egy automata címkéző raklap-azonosítót nyomtat, melyet egy detektor leolvas, miközben az automata magasraktárba kerül az áru.  A számítógép nyilvántartja, hol, miből, mennyi van, mikor gyártottuk, mikor jár le a szavatossága. Innentől kezdve a kitárolás megint automatikusan történik. A teljes gépesítés 35 év alatt zajlott le. Mindig azokat a pontokat próbáltuk meg automatizálni, amelyeket a legkönnyebben lehetett, illetve ahol legnehezebb volt a fizikai munka.
- Teljesen átalakult tehát a gyártás élőmunkaerőigénye. Régen minden műszakba kellett a hét gépsorra hét gyúróasszony a 12 000 tonnához, most kell két programozó a 42 000 tonnához.  A hatékonyság lényegesen nagyobb lett, de ugyanúgy szükség van élő munkaerőre, hiszen a gépeket takarítani, javítani, karbantartani is kell. Minden egyre bonyolultabb, energiatakarékosabb, de egyre több a szonda a berendezésekben, és ebből a sok mérőműszerből mindig meghibásodik egy-egy. Közben tartani kell a kapcsolatot a gépgyártóval is, programot kell csinálni a rendszeres karbantartáshoz, azt rögzíteni kell - mikor mit végeztünk el, mikor mi fog következni -, és tervezni a gyártást, a leállásokat, a tervszerű karbantartásokat. Nem egyszerűbb a feladat, de most szebb csomagolású termékeket is kevesebb emberrel állítunk elő, mint annak idején. Viszont akkor elég volt egy diszpécser, aki diszponált az áruelosztó FŰSZÉRT felé, most pedig közel 30 fős kereskedelmi csapat menedzseli az értékesítést.

 

 

 

Már a harmadik malom épül
- Beláttuk, hogy az egyenletesebb alapanyag-ellátáshoz saját malomra van szüksége a tésztagyárnak. 1989-ben készült a napi 120 tonna felöntésű üzem, ezzel egy újabb iparágat honosítottunk meg. Amikor a malmot építeni kezdtük, akkor optimális méretnek mondták ezt a kapacitást az ÉLGÉP-nél, ez volt a standard méret. Később ezt is bővítenünk kellett, először 150, majd 300 tonnásra, sőt újabb malmot építettünk, és a napokban tettük le a harmadik alapkövét. Most fogjuk elérni a 800 tonna/nap kapacitást. Ebben az esetben is - mint a tervezésnél általában - abba az irányba haladtunk, hogy a jól működő ágazatokat mindig-mindig nagyobb volumenben próbáltuk működtetni, hogy gazdaságosak, racionálisak legyenek. Ezt követeli a piac és a hatékonyság.
- Az első malomban 2002-ben cseréltük le az ÉLGÉP technológiát a svájci-német Bühler cég gyártmányaira, melyek a legkorszerűbbnek számítanak ebben az iparágban. A második malmunk olyan, ami aestivumot, azaz közönséges kenyérbúzát is tud őrölni, de nagyon rövid idő alatt át lehet állítani durumbúza őrlésére. Már akkor láttuk, hogy az exportot úgy tudjuk növelni, ha versenyképes áron tudunk durumterméket is előállítani, ugyanis az export nagyobb részét ez teszi ki.
- A malom-2 ma 200 tonnát tud naponta őrölni aestivumból, és 150 tonnát durumbúzából. A készülő malom-3 kapacitása 300 tonna/24 óra lesz. Óriási a különbség az őrlés területén is a múlt és a jelen között. Akkor azt mondtuk, hogy tésztalisztet szeretnénk előállítani a lehető legnagyobb mértékben, és a sütőipar számára pedig BL55-ös, és BL80-as lisztet, valamint korpát. Erre is épült a malom. Akkor a tervező azt mondta, gondoljunk a jövőre is, és BL-112-esnek (félbarna liszt) is építsünk egy vonalat, mert majd valaki igényelni fogja. Beleegyeztünk, így tudtunk akkor öt fajta terméket elállítani, ami talán elsőre soknak is tűnt.
- Aztán megjelent az igény, hogy a korpát ketté kellene választani takarmánylisztre és a klasszikus korpára. Így már hat termékünk lett. Aztán ráálltunk a rétesliszt előállítására, az lett a hetedik produktumunk. Később jött a búzadara és a búzacsíra, az már kilenc, a Graham-liszt a tizedik, az étkezési korpa pedig a tizenegyedik termékünk. A termékfejlesztésnek soha nincs vége, most éppen arról beszélgetünk, hogy igény támadt a BL65-ös lisztre is…
- Minden új termékhez külön tartályrendszer és külön gyűjtőcsiga kell. Ezt le kell szedni vagy kézzel, vagy automatikus módon. A búzadarát is meg kell szárítani, mindig valami kis beavatkozást kell végezni az új termékekhez. Először csak zsákosan és ömlesztve szállítottunk, aztán jött az igény, hogy kis kiszerelésben, 1-2 kilós liszteket is szállítsunk a kiskereskedelembe. Ott is mindig jönnek elő újabb igények, most pizza-lisztet és durumdarát is kellene kilós kiszerelésben előállítanunk. Tehát a fejlődés a malom-ágazatban sem áll meg, itt is folyamatos technológiai megújulásra van szükség.

 

 

 

 

 

A tyúk és a tojás
- A tojótyúk tartásban is ugyanúgy fejlődött a technológia, mint minden másnál. Először mélyalmos volt: tojófészekbe tojtak a tyúkok, és kézzel gyűjtötték a tojást. A következő időszakban már ketrecben voltak, és kigurult a ketrec szélére a tojás, kézzel gyűjtötték tálcára. Most szalagra gurul ki a tojás, bemegy egy gyűjtő pályára, és az beviszi egy osztályozó épületbe. Ott egy gép tálcára rakja, hatot egymásra, innentől kezdve ma is kézzel történik a munka: raklapokra helyezik a tálcákat. A következő feladat az, hogy ezt a műveletet is meg kellene oldani robotokkal. Van már rá technológia, de úgy látjuk, még korai lenne ez a lépés. Ahhoz, hogy egy ilyen korszerű robotot kihasználjunk, a termelés volumenét is meg kell emelni.
- Tojótyúkból is - jelenleg mintegy 540 000 állatunk van - tízszeres mennyiséget nevelünk a kezdeti időkhöz képest. Szükségünk van még egy 140 000 ezer férőhelyes ólra, ez a beruházás már a tervezési szakasz végén jár. A megtermelt tojások kétharmadát a tésztagyár használja fel, a maradékot, heti mintegy egymillió darabot pedig a kiskereskedelemben értékesítjük. Mai áron nézve a 60-as évek legelején a tojás önköltségi ára 55-60 Ft/db volt, most körülbelül négyszer olyan hatékonyan tudjuk előállítani.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Helyben keverik a takarmányt is
- A nagyobb létszámú állattartás maga után vonta, hogy takarmányt is kellett gyártani. Ezt nem számítjuk külön üzletágnak, de komoly bevételünk van takarmány-értékesítéséből is. Már a 70-es években is gyártottunk takarmányt, de akkor még Környéről és Tátról vásároltunk komplett premixet, amiben benne voltak a vitaminok, az enzimek, a szójadara, és hozzádaráltuk a kukoricát, búzát, árpát, majd összekevertük. Most csak az alapanyag körülbelül 0,5%-át - alap premixeket - vásároljuk, és a vitaminokat, enzimeket, fehérjehordozókat mi keverjük hozzá.
- Létesítettünk egy új, korszerű takarmánygyárat, és a legkisebb optimális méret nagyobb annál, mint amennyit az állattenyésztésünk igényel. Két éve, itt a gyár területén épült, és 1 000 tonnát tudunk előállítni hetente. Ennek 40-50%-át mi használjuk fel, a többit értékesítjük. 50-55 000 tonnát gyártunk egy évben. Ez az üzemünk is nagyon korszerű, sok állatfajnak tud eledelt gyártani. Tud granulálni, granulálás után vitamint adni hozzá, és különböző magas energiatartalmú olajjal is be tudja permetezni a takarmányt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szántóföldi növénytermesztés
- Mintegy ezer hektáron kezdődött Gyermelyen a növénytermesztés, mára ez a terület 8 500 hektárra növekedett. A magunk szomszédjai vagyunk mindenhol, nem ugrunk át településeken. Több község határában, Gyermelyen, Szomoron, Budajenőn, Telkiben, Tökön, nagyjából összefüggő területen gazdálkodunk.  Természetesen mozaikszerűen vannak más gazdálkodók is ezeken a földeken, és elég nagy a fizikai távolság birtokaink szélei között.
- Lényeges, hogy a terméshozam mellett a minőség is sokat fejlődött. A 70-es években, amikor viszonylag magasak voltak a termésátlagok, a búza esetében kifejezetten ezek növelése volt a cél, a minőségre kevésbé ügyeltek. A 90-es években kezdtek megjelenni a jó minőségre nemesített magyar fajták - többek között a mi kezdeményezésünkre is -, és 2000-től kezdve nincs is problémánk, mert rendelkezésre állnak olyan fajták, amelyek jó minőséget teremnek, ha megfelelő agrotechnikával gondozzák őket. Most a cél az, hogy a jó minőség megmaradjon, a mennyiségi potenciál pedig évente egyre magasabb legyen.
- A durum nemesítés is nagyon sokat fejlődött, már vannak jó fajták, jó a télállóságuk, a sárga pigment, az acélosság, a durumdara kihozatal. A termésátlag nem mindig a legjobb, érzékenyebb egy kicsit, mint az aestivum.  Mi termesztjük a durumot, a vetőmagot is szaporítjuk, és az abból termesztett búzát vesszük vissza a gazdáktól. Természetesen veszünk olyanoktól is, akik mástól szerezték be a vetőmagot, mert azért ez nem olyan kommersz termék, mint a közönséges búza, kuriózumnak számít a mai napig.

Sok száz gyermelyi termék a polcokon
- Kezdetben csak négytojásos, félkilós csomagolású tésztát gyártottunk. Nagyon rövid idő alatt az apróáru és a szálasáru - spagetti, hosszú metélt, szarvacska, kiskocka, nagykocka - is megjelent, 11-12 fajta formátumban gyártottunk. Egy-két termékből nagy kiszerelésben is szállítottunk a nagykonyhák részére. Összesen nem volt több 20-25 féle variációnál, most pedig már 300 felett vagyunk.
- A választék bővülésének több oka is van. A tojástartalom szempontjából például a tojás nélkülitől a 8 tojásosig minden variációt gyártunk, és a formátum is sokkal-sokkal több. Mindig jönnek be újabbak, a régit pedig azért tartjuk meg, mert sokan ahhoz ragaszkodnak. A liszt alapanyag okán is változik, mert már nem csak aestivumból készítjük, hanem durumból is. Sőt ennek a kombinációja is megjelent. Ehhez jön még a kiszerelés is: van negyed kilós, fél kilós. Most például akciózunk majd az 50 éves évforduló alkalmából egykilós kiszerelésű termékcsoportot.
- Emellett vannak a nagykonyhai kiszerelések: 5 és 10 kilogrammosok.  Belekezdtünk a kereskedelmi márkák gyártásába is, ami megint csak a számot növeli. Ha nem lenne a modern számítástechnika, ezt kockás füzetben nem lehetne számon tartani, sem pedig a gyártást tervezni. Ezért az informatikai hátterünket is folyamatosan fejlesztjük.

Beruházások ma már állami támogatással is
- A cég folyamatosan arra törekedett, és törekszik ma is, hogy minden ágazat közel azonos technológiai, műszaki színvonalon legyen. Nagyon fontos, egyik se maradjon le. Ezt a négy ágazatot saját forrásból tudjuk úgy fejleszteni, hogy ne csak a műszaki-technológiai színvonal érje el a kívánatos szintet, hanem az üzemméret is. Mert az is nagyon fontos. Mindig van 1-2 elképzelt beruházás, és mostanában a tervezési fázis, az építés előkészítése hosszabb időt vesz igénybe, a megvalósítás aztán már gyorsan megy. Hogy az előkészítés alatt állókat mikor és hogyan valósítjuk meg, mindig csak akkor döntjük el véglegesen, ha már tényleg muszáj dönteni. Az ágazatok az erőforrásokért versengenek, és megpróbáljuk mindig úgy elosztani azokat, hogy az a cég érdekében a lehető legjobb legyen.
- Beruházásainkhoz, fejlesztéseinkhez nagyon hosszú ideig szinte semmilyen támogatást sem kaptunk, mert nagyvállalatnak számítottunk, és az EU-s forrásokból a hozzánk hasonlóknak semmi nem jutott. Amikor elindult a nagyvállalat támogatási program - ami magyar forrás, most a pénzügyminisztérium kezeli -, minden lényegesebb beruházásnál indultunk, és mindig nyertünk is, közel 30-33% mértéket. Ami azt jelenti, hogy amit meg tudtunk volna csinálni 5 év alatt, azt most sikerül 3,5 év alatt. Ez nagyon nagy segítség, és nem azt jelenti, hogy több osztalék landol a tulajdonosok zsebében, hanem hogy dinamikusabban fejlődhet a cég. A megtermelt jövedelemnek egy része természetesen megilleti a tulajdonosokat. Ők nagyon szerények, és megelégszenek 15-20%-kal, jó évben kicsit kevesebbel is, és akkor több marad a fejlesztésre. Az eredmény döntő részét mindig visszaforgatjuk, korszerűsítünk, fejlesztünk, és a béreket is igyekszünk megfelelő szinten tartani. 

Tiszta jövőkép
- Jómagam 63 éves vagyok - fejezi be beszélgetésünket Tóth Béla -, közel a nyugdíj, de hála Istennek vannak fiatalok, akik jönnek utánam. Tehetségesek, ügyesek, szorgalmasak. Az a feladatunk, hogy olyanokat válasszunk ki, akik aztán biztosítják a cég töretlen fejlődését. Úgy próbáljuk alakítani az utánpótlást, hogyha a tulajdonosi körből, a környező településekről lehet, akkor onnan válasszunk. Ha nem lehet, koncentrikus körben megyünk egy kicsit távolabb. Nem szabad egészségtelen kompromisszumot kötni, ha nem találunk a közelben egy-egy posztra megfelelő jelöltet.
- Természetes, hogy nagyon sok gyermelyi fiatal nem itt akar dolgozni. Ugyanakkor nagyon sokan vannak, akik az ország legtávolabbi részéből jönnek, és itt szeretnének álláshoz jutni. Van élő kapcsolatunk több egyetemmel is. Azt szeretjük, ha valaki diákkorában már ide jár, és mire végez, megismerjük egymást. Folyamatosan jönnek hozzánk magasan képzett, ügyes fiatalok.
- Azt mondják rólunk, hogy jelenleg Közép-Európa meghatározó tésztagyára vagyunk. Ezt jó érzés olvasni, de továbbra is az a célunk, hogy minden üzem legalább akkora méretű legyen az adott pillanatban, amekkora minimálisan szükséges a versenyképességhez. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy nem szabad túlkapacitást kiépíteni, mert akkor az olyan versenyhelyzetet teremt, hogy abban mindenki csak veszíthet, egypáran pedig belehalnak. Vizsgálni kell, hogy mik azok a piaci lehetőségek, amelyek indokolják egy-egy kapacitásunk bővítését. Bízom abban, hogy a jövőben is sokan gondolkoznak majd azon, hogyan lehet sikeres a vállalat, és még többen szurkolnak érte.

Veér Károly

Letették az új malom alapkövét

Varga Mihály pénzügyminiszter Gyermelyen, a tésztagyár új malmának alapkőletételén kiemelte, hogy a Nagyvállalati Beruházási Támogatási Program igazi sikertörténet. Az elmúlt hat évben Magyarországon 179, elsősorban magyar termelői beruházást támogattak. Eddig 160 milliárd forintot fordítottak erre a célra, ezzel segítve 380 milliárd forint értékű beruházás megvalósulását.
Ezt bizonyítja az idén ötvenéves Gyermelyi Zrt. példája is, mely a járványidőszakban is példát mutatott: folytatta a fejlesztéseket, és évről-évre növeli bevételét. Ráadásul - sokakkal ellentétben - nem emelte az árait, és a megállapodott ellenérték fejében szállította a leszerződött árukat, így nagyon sokat tett hozzá ahhoz, hogy hazánk élelmiszerellátása az elmúlt nehéz egy évben is zökkenőmentes volt - tette hozzá a pénzügyminiszter.
A Gyermelyi Zrt. 5,5 milliárd forint értékben immár harmadik malmát építi, melyhez a kormány a Nagyvállalati Beruházási Támogatási Program keretében 1,7 milliárd forint segítséget nyújtott. A malomiparban is meghatározó vállalkozás leendő üzeme napi 300 tonna lágybúza őrlésére lesz alkalmas. A saját tésztagyár és a magyar partnerek ellátása mellett a külföldi ipari és kereskedelmi vevők kiszolgálása is egyre nagyobb szerepet kap a Gyermelyi lisztek értékesítésében. Emellett elkészült a vállalat 1,6 milliárd forintos kapacitásbővítő beruházása is, 500 millió forint kormányzati támogatással - mondta Varga Mihály.
Tóth Béla, a Gyermelyi Zrt. igazgatója elmondta, hogy a mostani beruházásnak köszönhetően további évi 90.000 tonnával fog emelkedni a vállalat őrlési kapacitása, mely lehetővé teszi a növekvő kereskedelmi igények biztos kiszolgálását és az expanzió folytatását. A termelés növekedése mellett az üzem helyet ad jövőbeni új technológiák bevezetésének is, ami hosszú távon a kínálat bővülését is támogatja.
A beépítésre kerülő legmodernebb technológia üzembiztos, higiénikus, az őrlést számítógépes rendszer felügyeli, és a hatékony légtisztító berendezéseknek köszönhetően a malom környezetterhelése minimálás lesz. A komplex termékpályát, és a korszerű technológiát figyelembe véve a jelenlegi őrlési mennyiség eléréséhez mintegy 50 ember munkája szükséges, így arányaiban az új malom üzembe állításával mintegy 10-11 munkahely jön létre - tette hozzá az igazgató.

vk

2021.05.11. 19:40
   Regio Regia magazin


156. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió! 



155. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió! 



154. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió! 



153. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió! 



152. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió! 



151. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió! 



150. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió! 



149. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió! 



148. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió! 



147. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



146. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



145. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



144. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



143. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



142. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



141. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



140. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



139. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



138. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



137. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



136. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



135. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



134. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



133. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



132. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



131. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza

Lapozható verzió

 

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás