Görögök Fejér megyében

Görögfalu, Görögfalva - így ismerték sokáig. Az 1946-49-es görög polgárháború menekültjei itt találtak új otthonra. Az ellenállási mozgalom, a baloldal és minden gyanúsnak vélt személy rettegett a megtorlástól. A szocialista éra befogadta a többezer menekültet. Gyerek és felnőtt csoportok érkeztek, s később a Vöröskereszt szervezte (akár évekig) a családegyesítéseket. 1950-ben kezdődött Iváncsa határában a faluépítés. Egyszerű egy- és kétszobás, 50-70 m2-es lakások épültek, de az 1500 főnek, akik itt újra egymásra találtak a szeretteikkel, végre békét, otthont adott a 418 házikó.
 
1952-ben minden nemzetközi tiltakozás ellenére kivégezték az egyik antifasiszta vezetőt, Nikosz Beloianniszt. A görögfalviak úgy döntöttek: a település az ő nevét veszi fel! Az Amaliada tér szülővárosának nevét őrzi, mellyel testvérvárosi kapcsolatot is kötöttek 1996-ban. 1954-ben, majd 1980-ban enyhült a politikai helyzet. A szilveszteri tipikus "Jövőre Görögországban!" jókívánság majd 400 család számára megvalósult, visszatértek az óhazába. Mi lett az itt maradottakkal?

A XXI. század Beloiannisza
A kb. 200 görög településről érkezett görögök sokáig őrizték identitásukat, házasságot csak egymás közt kötöttek az 1960-70-es évekig. 2020-ban 1148 fő élt a településen, kb. 25% vallotta magát görögnek. Köztük a falu polgármestere, Papalexisz Kosztasz, aki szerint a mindennapjaikat és az ünnepeiket is meghatározza a származása, ami egy természetes kötődés.
 
- Azok után, hogy 3. generációsként itt született és nőtt föl, milyen érzés itt polgármesternek lenni?
- Nem is szeretek erről másképp beszélni, mint hogy számomra ez épp ezért egy szolgálat, amire büszke vagyok. Minden egyes nap 11. éve ezt érzem, és megtiszteltetés, hogy rám bízták a feladatot. De az is tény: a polgármester a testülete nélkül semmi. A kohéziós képességem azért jó, mert egy irányba tudunk tartani. Itt egy település-vezetőség van, így könnyű jó döntéseket hozni. 3 fővel az első ciklusom óta együtt dolgozunk, ez egy erős mag. A 7 tagból 4-en vagyunk görögök.
 
- Egy régi és egy jelenbeli Görögországgal kapcsolatos élményt felidézne?
- Gyerekkoromban rengeteg görög turista jött ide busszal, így az anyaországgal állandó volt a kapcsolat. Beszélgettünk, tudtunk mindent, na meg bennünket mindig elhalmoztak finomságokkal! Mára is igaz, hogy turisták, politikusok megjelennek, s bejönnek a polgármesteri hivatalba. Átérzik a pillanat hatását, szinte mindenki meghatódik. Nagy respektje van Beloiannisznak Görögországban! Pár éve itt járt Alekszisz Ciprasz miniszterelnök, a követségen találkoztam vele, s ő a támogatásáról biztosított. A kormányfőtől azt kérte Ciprasz, hogy "tartsa a szemét Beloianniszon" - s ez nekünk nagyon jól esett.

- Az asztalitenisz klubon kívül milyen közösségek életében vesz részt vagy van rálátása?
- Rálátásom minden művészeti csoportra, egyesületre, civil szervezetre van, napi szintű a munkakapcsolatunk. De hajdanán fociztam, táncoltam is. Kb.5 éve mentem le először pingpongozni testmozgásként, aztán ott ragadtam, amikor tudok, játszom a csapatban. Egyébként rengeteg sportlehetőséget találni: zumba, salsa, torna, világbajnoki ezüstérmes foglalkozik a karatésokkal, labdarúgónk került az ETÓ-hoz, a Honvédhoz, sokakra lehetünk büszkék, én a lányomra is, aki 3-szoros magyar bajnok vízilabdázó.

- Mik az év Belo-sikerei, s milyen célok vannak még?
- Materiális dologként a tornatermet - régi vágy! - említem. Most adtuk át a munkaterületet a kivitelezőnek. Utak, járdák, a rendelő, a ravatalozó felújítása történt. De tán ezeknél is többet ér a közösségépítés. Nálunk mindig történik valami - halljuk más falvakból. Sokat dolgozunk a testülettel ezért - ebben sikeresek is vagyunk. Egy karácsony, egy főzőversenyes családi nap lehetőség a találkozásra, mindenre van idő. Az emberek már nagyon vágytak egy ilyen együttlétre, így a járvány miatt elmaradt majálist ősszel megrendeztük - mindenki örömére.
2010-ben megfogalmaztunk egy fejlesztési tervet, az volt a választási ígéretünk, hogy ezt megvalósítjuk. Megyünk is szépen, kipipáljuk, ami kész, jöhet a következő. És naprakészen el tudunk számolni. A 37-ből már a fele megvan - látszik, hogy nem a levegőbe beszélünk!

A hagyományok értékmentő szerepe

Dimanovszki Niki, a Triandafylla (ami magyarul Rózsák) Egyesület - tánccsoport - vezetője, a 2. generáció tagja, régóta tervezi, hogy a versek után a családtörténetüket is megírja. Elmesélné a gyerekkori álmait, a családnév "kalandját", a családegyesítést, a férjével Makedóniában töltött 3 évet - Alexandra még itt született, Mahi lányuk már ott -, hogy a művelődési ház vezetőjeként a falubeli tűzvész után újrateremtettek mindent, s hogy a tánc 15 éves kora óta végigkísérte életét.
A rákból gyógyulgatva felnőttként visszatért ehhez a világhoz, s a vezetőjük halála után elvállalta az irányítást, hogy egység legyen. Mindig más görög tájegység ruházatát, táncát mutatják be vagy színpadi koreográfia (trák) vagy hagyományos (pondioszi) változatban. A 11 fős kis nyugdíjas csapat hetente próbál, s minden rendezvényen fellép, mert nem szeretnék, ha eltűnne ez a szépség.
A zene, a tánc annyira összetartja a közösséget, hogy az augusztus 20-i falunapon a fél világ itt mulat hajnalig, mindenki eljön, akinek görögországi vagy beloianniszi kötődése van. Niki optimista a jövőt illetően: "A férjemmel makedónul beszélünk, a görögöt értem, a gyerekek és az unokák tudnak görögül. Amíg az iskola van, addig fennmarad a görögség!"

Kapocs két generáció között 

- Immár 14 éve dolgozom pedagógusként az iskolában, ahova magam is jártam hajdan - meséli az igazgatónő, Dimanovszka Mahi, a 3. generáció tagja, a 4. generáció egyik nevelője, oktatója -. Intézményünkben 8 évfolyamon heti 10 órában tanulhatják diákjaink a görög nyelvet kétnyelvű és anyaországi vendégtanároktól. Az oktatás mellett természetesen tanulóink a hagyományőrzést, görög szokásokat és kultúrát is elsajátítják.

- Ilyenek például a Vaszilopita ünnepély, a Kalanta karácsonykor, illetve a Tsiknopempti Füstös Csütörtök rendezvénye. A görög nyelv nem egyszerű, de annál csodálatosabb, igyekszünk minél több tanulót nyelvvizsgára küldeni. Év végén pedig Görögországban táborozhatnak diákjaink. A hagyományápolás érződik mind a magyar, mind a görög családoknál, akár egy görög recept, egy kedvelt dal, vagy egy ünnep formájában, ahogy ez nálunk is van.

- Nagymamámmal szinte csak görögül kommunikálok, igyekszem kisfiamat Andoniszt is görögül tanítani. Nagyon szeretek főzni, a görög konyha ízvilága közel áll hozzám. A névadási szokások megőrződtek, főleg a görög vagy vegyes családoknál. Ezek a keresztnevek nagyon gyakoriak nálunk: Eleni, Szófia, Nikandrosz, Fedra, Andonisz, Aphrodithé, Nikosz, Vangelisz, Anesztisz, Kosztasz, Leokratisz, Oresztész. Az anyaországi kapcsolataink szorosak. Tavaly a Stavros Niarchos Alapítványtól nyert támogatásból iskolánk teljesen megújult. Szeptembertől pedig minisztériumi segítséggel új pályákon sportolhatnak a gyerekek.
 
Boldog születésnapot, Belo!

Dr.Göde Andrea