34. Gazdanapok Bábolnán

Idén a 34. Bábolnai Gazdanapokat a 80. OMÉK társrendezvényeként szervezték meg, 150 kiállítóval, mintegy 20 ezer négyzetméteren. A rendező a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok, a kiállítás szervezője pedig a Magyar Mezőgazdaság Kft. volt. A lovasbemutatóktól a precíziós gazdálkodásban használható drónokig mindent látni lehetett a négynapos kiállításon, ami a mezőgazdaságban hagyományos érték vagy éppen újdonsága miatt érdekes.

- Az Agrárminisztérium az őszi törvénykezési időszakban olyan jogi szabályozást készít elő, mely a mezőgazdaságban megkönnyíti az utódlás, a generációváltás, a gazdaság átadásának kérdését - mondta Nagy István agrárminiszter az ünnepélyes megnyitón.

- A gazdaságokat most működtető első generáció érzelmi alapon gazdálkodik, történelmi igazságtétel után került birtokába a föld. Az utánuk jövő nemzedék már racionális megközelítésű, nekik magától értetődő a folyton fejlődő módszerek alkalmazása. Ráadásul olyan időjárási nehézségekkel és innovációs kihívásokkal kell megküzdenünk, melyekkel önállóan képtelenek vagyunk, ehhez nyújt majd segítséget az új agrártudományi egyetem.

- Nemcsak a gépeknek és a technológiának, hanem nekünk magunknak is változnunk kell. Ha a magyar gazdák meg akarnak felelni a mezőgazdaság előtt álló komoly társadalmi és természeti kihívásoknak - a klíma, az állatjóléti és -védelmi előírások, a fogyasztói szokások, a technológia és az informatika folyamatos változásának -, akkor nyitottá kell válniuk az új információk és tudás készséges befogadására.

Haál Gábor, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatója elmondta, ebben az évben mintegy 20 gép-kapcsolással mutatják be a legújabb erő- és munkagép-fejlesztéseket. A fajtakísérleti bemutatósoron a nemesítő házak képviselői több műhelybeszélgetést tartanak, amellyel az általuk fogalmazott kukorica hibridekre kívánják felhívni a figyelmet.

Az igazgató kiemelte, hogy idén először vetnek cirok hibrideket, amellyel szeretnénk felkelteni az érdeklődést a takarmánynövényben rejlő lehetőségekre, mely a klímaváltozás miatt kaphat egyre nagyobb szerepet.
A rendezvény alkalmából Miniszteri Különdíjban részesült az Agro-Alfa Kft., amely évek óta kiemelkedő kiállítója a Bábolnai Gazdanapoknak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara különdíját vette át a Fliegl Abda Kft. ügyvezető igazgatója, és rendezői különdíjban részesült a Bábolnai Gazdanapok legnagyobb múltú és leghűségesebb kiállítója, a Kühne Mezőgazdasági Gépgyár Zrt.

A szervezők a legjobb marketingmunkáért elismerésben részesítették a Marton Genetics Cégcsoportot, szakmai elismerést vett át dr. Kiss Erzsébet, Antos Gábor és Szakmai Program Különdíjban részesült az Agrotec Magyarország Kft.

"A 2021-es év magyar mezőgépe" díjat a NorAn Kft-nek ítélte a szakmai zsűri a kiállító hazai gépgyártók közül. Az elismerést a cég saját innovációja, a folyékony műtrágya-injektáló berendezés vívta ki.

A szakiskolai napon a középfokú mezőgazdasági képzésben tanulókat szólították meg a rendezők, 19 iskolából. A diákok vezetett programon vettek részt, és tesztvezetésen próbálhatták ki a legmodernebb traktorokat.

Szerepelt a kiállításon a huszonhat európai mezőgazdasági újságíró által "Év Traktorának" választott Massey Ferguson 8S.265 is, de nehéz lenne felsorolni, hányféle újdonsággal szolgált az impozáns állógép-bemutató.
Idén is megnyitotta kapuit a látogatók előtt a XVIII. században alapított ménesudvar, és lovaskocsival járhatták be a 16 hektáron elterülő arborétumot, aminek állatparkjában szarvasok, kecskék és kíváncsian szemlélődő alpakák legelésznek.

Aki pedig elfáradt a vásár élénk forgatagában, megpihenhetett a hagyományos játékudvarban vagy a Vérteserdő Zrt. hatalmas sátrában, ahol élőállatos előadás, bálaugráló, arcfestés, rajzverseny, ügyességi fajátékok és mézkóstolás várta a gyerekeket a kiállítás teljes ideje alatt.

A 34. Bábolnai Gazdanapok tisztelgett a termelési rendszereket elindító CPS (Corn Production System) előtt is, amelynek alapjait éppen ötven éve, 1971-ben tette le a Bábolnai Állami Gazdaság legendás vezetője, Burger Róbert. Az amerikai mintára létrejött CPS, amit később IKR-ként (Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer) magyarítottak, a biológiai alapok és a fejlett technika ötvözésével, a hozzárendelt fegyelmezett technológiával és emberi munkával meghatározó változást eredményezett az iparszerű növénytermesztésben és állattenyésztésben, nemcsak Magyarországon, hanem a kelet-közép-európai országokban is.

- Az IKR-nek volt köszönhető, hogy a modern, nyugati technológia alkalmazásával a 70-es évek elején hektáronként 4 tonnás termésátlagok 10 év alatt megduplázódtak, s megalakult először a Nyolcezresek, majd hamarosan a Tízezresek klubja is, a magyar agrárium pedig világszínvonalú lett - idézte fel Farkas Sándor parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes a CPS jubileumi emlékülésen.

VK